Ha egyszer rászántuk magunkat, hogy elkötelezett hívei leszünk az egészséges étkezésnek, jobb tisztában lenni néhány alapszabállyal, ami a teljes kiőrlésű liszteket illeti.
Fehér liszt? Vagy teljes kiőrlésű
Ha összehasonlítjuk a kettőt, egyértelmű, melyik lesz a győztes. Míg a fehér liszt hántolt búzamagból készül, vagyis csak a mag belsejét hasznosítják, addig a teljes kiőrlésűben benne van a héj (a korpa), a mag belseje és a csíra is. Mivel ezek a részek különböző koncentrációban tartalmaznak értékes összetevőket (rost, fehérje, keményítő, ásványi anyagok, vitaminok), így egyértelmű, hogy sokkal egészségesebb, ha mindenből jut a szervezetünkbe.
Ráadásul a rostok számunkra emészthetetlen szénhidrátok, így eltelítenek, de plusz kalóriát nem jelentenek. Ezzel szemben a fehér liszttel készült ételek eltelítenek ugyan, de rövidebb ideig. Az inzulinszintet is hirtelen emelik meg, ráadásul „üres” kalóriákat adnak a napi bevitelhez.
Meg kell szoknunk az eltéréseket is
Ha a teljes kiőrlésű liszt mellett tesszük le a voksunkat, tisztában kell lennünk néhány dologgal. Ne várjuk el a kész termékektől ugyanazt az állagot, ízt vagy éppen színt, mint a fehér lisztből készültektől. Elég csak megnéznünk az ilyen liszteket: egy barnás, időnként kissé darabos lisztből nem lehet pihekönnyű, sárga piskótát sütni, ugye?
Ráadásul a sok rost miatt a folyadékmennyiséget is emelnünk kell, vagyis nem elég, ha a nagyitól örökölt receptekben egyszerűen kicseréljük a fehér lisztet a teljes kiőrlésűvel. Kell némi kísérletezés – vagy kutakodás a neten bevált receptek után. Ráadásul a fehér liszt és a teljes kiőrlésű búzaliszt kalóriatartalma gyakorlatilag megegyezik, így az utóbbiból sem fogyaszthatunk korlátlanul, ha fogyni szeretnénk.
Melyik teljes kiőrlésű lisztet érdemes választani?
Ha valaki szeretne rátérni a teljes kiőrlésű lisztek fogyasztására, a következő listából célszerű válogatnia.
Durumliszt: Az olaszok nagy kedvence, nem véletlenül. Tojás nélkül is kiváló gyúrt tészta készíthető belőle, de egyéb tésztafélékben is bátran helyettesíthetjük vele a búzalisztet, csak adjunk több folyadékot hozzá. Sütemények készítésénél is jó szolgálatot tesz, mivel nincsen mellékíze. Alacsony glikémiás indexű, ezért lassabban szívódik fel.
Tönkölyliszt: Magas a fehérjetartalma, de azért ennek a fehér változatától se várjunk csodát. A fehér búzalisztnél jobb választás, de itt is a teljes kiőrlésű a nyerő. Minden tekintetben veri a búzalisztet: fehérjetartalma sokszorosa, magas vitamin- és ásványianyag-tartalom jellemzi, és az aminosavai is könnyen hasznosulnak.
Graham liszt: Nem rossz választás, hiszen szemcsemérete nagyobb, mint a társaié, ezért lassabban is szívódik fel a szervezetben, viszont hiányzik belőle a maghéj. Beltartalmi értéke ennek ellenére igen magas.
Teljes kiőrlésű rozsliszt: Legtöbbször kenyérfélék sütéséhez használják, mivel ezek hosszabb ideig frissek maradnak. Azonban a megfelelő állag eléréséért tanácsos más lisztekkel keverni.
A különböző teljes kiőrlésű lisztekkel tehát teljes életet élhetünk. Nemcsak az egészségünket támogatják a rostokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, hanem változatosabbá is tehetik az étkezéseinket.
