Új fejezet kezdődik az India-Pakisztán konfliktusban: megkezdődött az első drónháború

Dél-Ázsiában kitört a világ első drónháborúja, amely két nukleáris fegyverrel rendelkező szomszéd, India és Pakisztán között zajlik. Csütörtökön India azt vádolta Pakisztánnal, hogy drónokat és rakétákat indítottak három katonai támaszpont ellen az indiai területen, valamint az India által adminisztrált Kasmírban. Pakisztán gyorsan tagadta ezeket a vádakat, és azt állította, hogy az elmúlt órákban 25 indiai drón eltérítésére került sor. Delhi részéről nem érkezett hivatalos válasz, ami tovább fokozta a feszültséget. A szakértők szerint a kölcsönös támadások új, veszélyes szakaszát jelzik a több évtizedes rivalizálásnak, hiszen mindkét fél nemcsak tüzérségi fegyvereket, hanem pilóta nélküli eszközöket is bevet a volatilis határon. Miközben Washington és más globális hatalmak a visszafogásra szólítanak fel, a térség a háború kitörésének szélén egyensúlyoz, ahol a drónok – csendesek, távoliak és tagadhatóak – új fejezetet nyitnak az India-Pakisztán konfliktusban.

Jahara Matisek, az Egyesült Államok Haditengerészeti Hadiszervezete professzora a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy az indiai-pakisztáni konfliktus egy új drónkorszakba lép, ahol a „láthatatlan szemek” és a pilóta nélküli precíziós támadások határozhatják meg a feszültség fokozódását vagy enyhülését. Csütörtökön Pakisztán arról számolt be, hogy indiai légicsapások és határátlépő tűz következtében 36 ember életét vesztette, és 57-en megsebesültek Pakisztánban és a Pakisztán által adminisztrált Kasmírban. Ezzel szemben India hadserege legalább 16 civil haláláról számolt be a pakisztáni tüzérség támadásai következtében. India azt állítja, hogy rakétatüzérségi támadása válasz volt egy múlt hónapban Pahalgamban végrehajtott halálos merényletre, amelyben Pakisztánnak nincs szerepe.

Pakisztán hadserege csütörtökön bejelentette, hogy 25 indiai drónt lőttek le különböző városokban, többek között Karacsiban, Lahorban és Rawalpindiben. A drónok – amelyek állítólag izraeli gyártású Harop típusúak – a hírek szerint technikai és fegyveres ellenintézkedésekkel kerültek eltérítésre. India azt állította, hogy semlegesítette több pakisztáni légvédelmi radart és rendszert, beleértve egyet Lahorban, amit Pakisztán tagadott. A lézerirányítású rakéták és bombák, valamint a drónok és pilóta nélküli légi járművek (UAV) kulcsszerepet játszanak a modern hadviselésben, jelentősen növelve a katonai műveletek precizitását és hatékonyságát. Ezek képesek koordinátákat közvetíteni a légicsapásokhoz, vagy ha megfelelő felszereléssel rendelkeznek, közvetlenül lézerrel megjelölni a célpontokat, lehetővé téve az azonnali beavatkozást.

A szakértők szerint India drónflottája nagyrészt izraeli gyártású felderítő UAV-kra épül, mint például az IAI Searcher és Heron, valamint a Harpy és Harop loitering munitions – olyan drónok, amelyek rakétaként is funkcionálnak, képesek autonóm felderítésre és precíziós csapásokra. A Harop különösen a magas értékű, precíziós célzású hadviselés felé való elmozdulást jelzi, ami a modern konfliktusokban a loitering munitions növekvő jelentőségét tükrözi. Az IAI Searcher Mk II-t a frontvonalbeli műveletekhez tervezték, akár 18 órás üzemidőt, 300 km-es (186 mérföld) hatótávolságot és 7000 m-es (23 000 ft) szolgálati magasságot kínálva.

Miközben sokan úgy vélik, hogy India harci drónjainak száma „mérsékelt”, a közelmúltban megkötött 4 milliárd dolláros üzlet, amely 31 MQ-9B Predator drón beszerzését célozza az Egyesült Államoktól, jelentős előrelépést jelent a csapásmérési képességekben. India továbbá rajdrón taktikák fejlesztésén is dolgozik, amelyek során nagy számú kisebb UAV-t telepítenek a légvédelmi rendszerek túlterhelésére, lehetővé téve a magasabb értékű eszközök behatolását.

Pakisztán drónflottája „kiterjedt és sokféle”, amely hazai és importált rendszereket egyaránt tartalmaz – mondta Ejaz Haider, egy lahori védelmi elemző. Állítása szerint az állomány „több mint ezer drónt” tartalmaz, köztük kínai, török és hazai gyártású modelleket. Figyelemre méltó platformok közé tartozik a kínai CH-4, a török Bayraktar Akinci, valamint Pakisztán saját Burraq és Shahpar drónjai. Ezenkívül Pakisztán loitering munitions-t is kifejlesztett, ezzel növelve csapásmérési képességeit.

Matisek professzor úgy véli, hogy „Izrael technikai segítsége, amely Harop és Heron drónokat biztosít, kulcsszerepet játszott India számára, míg Pakisztán török és kínai platformokra támaszkodása egy folyamatban lévő fegyverkezési versenyt tükröz”. A legutóbbi dróncserék India és Pakisztán között jelentős fokozódást jeleznek a rivalizálásukban, de szakértők szerint ezek markánsan eltérnek a drónközpontú hadviseléstől, amelyet az orosz-ukrán konfliktusban tapasztalhattunk. Ott a drónok központi szerepet játszanak a katonai műveletekben, mindkét fél ezreit vetette be felderítésre, célzásra és közvetlen támadásokra.

Manoj Joshi, egy indiai védelmi elemző a BBC-nek elmondta, hogy a drónok bevetése a folyamatos konfliktusban a vadászgépek vagy nehéz rakéták helyett alacsonyabb szintű katonai opciót képvisel. A drónok kevésbé fegyveresek, mint a pilóta nélküli repülőgépek, tehát egy értelemben ez egy visszafogott lépés. Azonban, ha ez csupán egy előjáték egy szélesebb légi kampányhoz, akkor a számítás teljesen megváltozik. Haider úgy véli, hogy a legutóbbi dróntevékenységek Jammu környékén „taktikai válasznak tűnnek az azonnali provokációkra, nem pedig egy teljes körű megtorlásnak”. „Egy valódi visszavágó csapás Indiának sokkoló és félelmetes lenne. Valószínűleg átfogóbb lenne, több platformot – pilótás és pilóta nélküli egyaránt – bevonva, és szélesebb célpontokat megcélozva. Az ilyen művelet célja egy döntő hatás kifejtése lenne, amely jelentős fokozódást jelezne a jelenlegi kölcsönös támadások felett” – tette hozzá Haider.

Bár a drónok alapvetően átalakították a harcteret Ukrajnában, szerepük az India

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cwy6w6507wqo