India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei

A folytatódó India-Pakisztán krízis egyre veszélyesebb fordulatot vesz, miközben a világ országai nyugalomra intenek. Az elsődleges vélekedés az volt, hogy miután India légicsapásokat indított, és Pakisztán azt állította, hogy több indiai vadászgépet is lelőttek – amit Újdelhi nem erősített meg – mindkét fél „győzelmet” könyvelhet el, és így csökkenthetik a feszültséget. Azonban fennáll a veszélye, hogy a hosszú ideig tartó viszontválaszok végül egy sokkal súlyosabb helyzethez vezethetnek. Az elmúlt konfliktusok során, mint például 2019-ben és 2016-ban, az Egyesült Államok és néhány más globális hatalom nyomást gyakorolt Újdelhire és Iszlámábádra, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt tartsák és csökkentsék a feszültséget. Jelenleg azonban a szenvedélyek magasan szárnyalnak, és a nacionalista retorika mindkét oldalon a tetőfokára hágott. A két szomszéd háborúhoz közelebb áll, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Ayesha Siddiqa, egy pakisztáni akadémikus, aki a londoni King’s College-nél dolgozik, arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi közösség csendje rendkívül veszélyes. “Bár a feszültség évtizedek óta jelen van, most először találkozik a két ország konfliktussal anélkül, hogy bárki is figyelemmel kísérné őket, vagy erőszakkal megpróbálná megállítani őket” – mondta. Ha Washington nem kapcsolódik be aktívan a helyzet kezelésébe, Iszlámábád és Újdelhi folytathatja a kölcsönös vádaskodást. Miközben a külügyminiszter, Marco Rubio folyamatosan arra figyelmezteti India és Pakisztán vezetőit, hogy csökkentsék a feszültséget, más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke egy interjúban kijelentette, hogy egy esetleges háború India és Pakisztán között „nem a mi ügyünk”. Kiemelte, hogy azonnal csökkenteni szeretnék a feszültséget, de nem tudják irányítani ezeket az országokat.

Vance indiai látogatása éppen egy olyan időszakra esett, amikor egy militáns támadás történt a Kashmír indiai-adminisztráció alatt, amely 26 civil halálát okozta. Donald Trump elnök korábban a feszültségek növekedését „szégyennek” nevezte. A múltbeli India-Pakisztán összecsapások során, mint például 2019-ben, a feszültséget gyorsan sikerült csökkenteni, miután India „sebészeti csapásokat” hajtott végre az általa terroristaként azonosított támaszpontok ellen Pakisztánban. Az események után egy indiai vadászgépet lelőttek, és a pilótát fogságba ejtették, ám két nappal később Washington és más világ hatalmak beavatkozásának köszönhetően szabadon engedték.

A jelenlegi konfliktus intenzitása azonban más, és a szenvedélyek mindkét oldalon magasan szárnyalnak. A Trump-adminisztráció prioritásai inkább a vámokkal, Kínával és az Ukrajna-Oroszország konfliktussal foglalkoznak, ezért a nemzetközi közösség összefogására lehet szükség a feszültség csökkentéséhez a két nukleáris fegyverrel rendelkező rivális között. A másik világ hatalom, amelynek érdeke van Dél-Ázsiában, Kína. Peking szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Iszlámábbal, és több mint 50 milliárd dollárt fektetett be Pakisztánba a Kínai-Pakisztáni Gazdasági Folyosó keretében, hogy támogassa a kereskedelmet. Kína emellett megoldatlan határproblémákkal küzd Indiával, és a két ország között 2020-ban határütközés történt a Himalájában.

Annak ellenére, hogy a feszültségek magasak, Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere. Shen Dingli, egy sanghaji nemzetközi kapcsolatok szakértője hangsúlyozta, hogy ha az Egyesült Államok nem érdekelt az India-Pakisztán feszültség megoldásában, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainak is be kellene avatkozniuk. “Ez az ő felelősségük is” – mondta a BBC-nek. India Pakisztánt azzal vádolja, hogy támogatja a kasmíri szeparatista lázadókat, akik a múlt hónapban turisztikai célpontokat támadtak. A kínai akadémikus szerint a P-5 tagok hiteles vizsgálatot indíthatnak az incidenssel kapcsolatban, hogy foglalkozzanak India aggodalmaival.

A Perzsa-öböl államai, mint Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak mindkét országgal, fokozhatják a közvetítői erőfeszítéseiket. A szaúdi külügyminiszter, Adel Al-Jubeir május 7-én érkezett Újdelhibe, ami meglepetés látogatásnak számít a feszültségek növekedésének tükrében. Az indiai külügyminiszter, Subrahmanyam Jaishankar jónak értékelte a találkozót, hozzátéve, hogy szaúdi kollégája „megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott ellenállásáról”. A szaúdi miniszter pénteken Iszlámábádba utazott, hogy tárgyaljon Pakisztán vezetőivel. Körülbelül 2,6 millió pakisztáni él és dolgozik a Perzsa-öböl királyságában, ahol Rijád jelentős befolyással bír. Szaúd-Arábia az évek során milliárdokat kölcsönzött Pakisztánnak, hogy segítsen az országot gazdasági válságok során.

A jelenlegi krízisből való kivezető út egyik lehetősége az, hogy mindkét fél győzelmet könyvelhet el, ezzel kielégítve saját közönségét. Delhi állítása szerint a gyanús militáns búvóhelyek ellen végrehajtott rakétacsapások a múlt hónapi pahalgami támadás elkövetőinek felelősségre vonásának részei. „India már jelezte, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha visszavágni kívánnak, akkor arra India erős válaszával reagál” – mondta D. S. Hooda nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán, különösen a hatalmas hadserege, szeretné megmutatni a saját népének, hogy képes ellenállni Indiának, és újra leckét adni neki azzal, hogy öt indiai légierő vadászgépet is lelőtt a légi összecsapás során. India azonban nem ismerte el, hogy bármelyik vadászgépét elveszítette volna a jelenlegi összecsapás során. Siddiqa szerint azonban a jelenlegi krízis vége attól függ, hogy India milyen célokat tűz ki. „India célpontjai napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől kezdve valami nagyobb eléréséig” – mondta. Az indiai Premier League esetleges folytatása pedig a „nemzet hangulatától” függ, ahogy azt a korábbi indiai kapus, Deep Dasgupta kifejtette. A világ vezetői arra

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/clyzg8ygeezo