Trump harca a Harvard ellen hosszú távú következményekkel jár
Donald Trump az elmúlt hét napban rendkívül aktív volt, és számos figyelemre méltó lépést tett, amelyek nemcsak a politikai tájat, hanem az amerikai felsőoktatást is alapjaiban érinthetik. Hétfőn Trump bejelentette, hogy megfontolja 3 milliárd dollárnyi kutatási támogatás átcsoportosítását a Harvard Egyetemről a szakiskolák javára. A következő napon a Fehér Ház levelet küldött a szövetségi ügynökségeknek, amelyben utasította őket, hogy vizsgálják felül a Harvardnak ítélt körülbelül 100 millió dollárnyi szerződést, és ahol lehetséges, keressenek alternatív szolgáltatókat. Szerdán Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában a sajtónak nyilatkozva kifejtette, hogy a Harvardnak tisztelettel kellene viselkednie, mivel szerinte az egyetem mélyen tiszteletteljesen bánik az Egyesült Államokkal.
Ezek a lépések, amelyek magukban foglalják a 3 milliárd dolláros kutatási támogatások befagyasztását és a külföldi diákok Harvardra való beiratkozásának felfüggesztését, nyílt támadást jelentenek Amerika egyik legrangosabb és leggazdagabb felsőoktatási intézménye ellen. Az intézkedések következményei már most is érezhetők az amerikai felsőoktatás egészén, és sokan aggódnak a jövőbeli hatások miatt. Greg Wolfson, az Amerikai Egyetemi Tanárok Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a kormányzat nap mint nap több intézkedést hoz, amelyek közül sok észrevétlenül megvalósul, de ami még fontosabb, hogy ezek a lépések a kultúrára és az emberek mentalitására is hatással vannak.
A Harvard csütörtöki diplomaátadó ünnepségén a diákok elmondták, hogy „kézzelfogható aggodalom” volt tapasztalható a kampuszon. Egy névtelenséget kérő brit diák kifejtette, hogy bár sokan sejthették, hogy Trump irányából várhatók ilyen lépések, a konkrét intézkedések mégis sokkolták őket. „Ha ez megtörténhet a Harvarddal, akkor bármelyik egyetemmel is megtörténhet” – tette hozzá.
Trump és adminisztrációja különféle indoklásokat fűzött intézkedéseihez, beleértve a konzervatívok hiányát a Harvard professzorai között, a túl sok külföldi diák felvételét, valamint a Kínával való pénzügyi kapcsolatokat. A Fehér Ház legfőbb aggálya azonban az volt, hogy a Harvard nem kezelte megfelelően az antiszemitizmus problémáját a campuson, különösen az Izrael ellen irányuló tüntetések fényében, amelyek az Egyesült Államokban a Gázai háború kezdete óta terjedtek el.
A Harvard vezetője, Claudine Gay, decemberben nehezen tudta megválaszolni, hogy a „zsidók népirtására” való felszólítás sérti-e a diákok magatartási kódexét, ami komoly kritikát váltott ki. A Fehér Ház már a kampány során is ígéretet tett, hogy megvonja a szövetségi támogatásokat és a kormányzati akkreditációt azoktól az intézményektől, amelyek antiszemita propagandát folytatnak. Azóta a Harvard és más egyetemek is próbálnak védekezni a kormány nyomásával szemben, és jogi lépéseket tettek a kormányzati támogatások megvédésére.
A Harvard egyetem, amely a jogi iskolájáról híres, a bíróságokat használja legfőbb eszközként a Trump-adminisztráció nyomásának ellenállására. Az egyetem egy helyi bírósághoz benyújtott keresetében hangsúlyozta, hogy a kormányzat részletesen akarja irányítani az oktatási intézmény működését, ami veszélyezteti a tudományos kutatást és az innovációt. Alan Garber, Harvard elnöke is védelmébe vette az intézményt, és kijelentette, hogy Harvard elkötelezett az oktatás és az igazság iránt.
Trump szavai is élesek voltak, amikor úgy nyilatkozott, hogy „Harvard harcolni akar”, és azt állította, hogy az egyetem vezetése csak a saját okosságát próbálja bizonyítani. Az amerikai közvéleménykutatások azt mutatják, hogy Trump politikai bázisa támogatja az ilyen lépéseket, ugyanakkor a többség a Harvardhoz hasonló egyetemek melletti kiállásra van hajlandó.
A Trump-adminisztráció lépései azonban nemcsak a Harvardra korlátozódnak. Más neves amerikai egyetemek, mint a Princeton és a Pennsylvaniai Egyetem is hasonló problémákkal szembesülnek, és több száz millió dolláros kutatási támogatások felfüggesztéséről számoltak be. A Fejlesztési Minisztérium tíz egyetem antiszemitizmus miatti vizsgálatát indította el, ami azt jelzi, hogy a Trump-adminisztráció átfogó háborút folytat a felsőoktatás elitje ellen, hogy azt egy konzervatívabb irányba terelje.
A politikai ellentétek és a felsőoktatás jövője szempontjából ezek a fejlemények jelentős hatással bírnak. Az egyetemeknek most választaniuk kell: vagy alkalmazkodnak a kormányzati követelményekhez, vagy küzdenek a függetlenségük megőrzéséért. A Harvard példája jól mutatja, hogy a felsőoktatás nem mentes a politikai csatározásoktól; a tudományos világ falai megrendültek, és a jövőbeli politikai harcok már most is formálják az amerikai társadalmat.
Ezeket is érdemes megnézni
A legnagyobb osztrák bankok: Pénzügyi erőművek a Duna partján
Rossz minőségű sportfelszerelések drágítják a sportágakat
