Tengerpartjaink veszélyben, még ha elérjük is a klímacélokat
A tudósok figyelmeztettek arra, hogy a világ az elkövetkező évszázadokban több méterrel is megemelkedő tengerszinttel nézhet szembe, még akkor is, ha az ambiciózus cél, miszerint globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák, teljesül. Közel 200 ország vállalta, hogy próbálja meg megakadályozni a Föld felmelegedését ezen a szinten, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez nem jelent „biztonságos” megoldást a part menti lakosság számára. Az új tanulmányok áttekintése után, amelyek az jégtakarók változásait és a múltbeli eseményeket vizsgálták, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy minden egyes fokozatnyi felmelegedés elkerülése jelentősen csökkentheti a kockázatokat.
A jelenlegi globális pálya a 21. század végére közel 3 Celsius-fokos felmelegedést valószínűsít a 19. század végéhez képest, amikor az emberek elkezdték nagy mennyiségben égetni a fosszilis tüzelőanyagokat. Ez a becslés a jelenlegi kormányzati politikák alapján készült, amelyek a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányulnak. Azonban még a 1,5 Celsius-fokos cél elérése is folytatódó olvadáshoz vezetne Grönlandon és Antarktiszon, mivel a hőmérsékletváltozások hatása évszázadokig tart, hogy teljes mértékben érvényesüljön ilyen nagy jégtömegeken.
Chris Stokes professzor, a Durham Egyetem glaciológusa és a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a 1,5 Celsius-fokra való korlátozás jelentős eredményt jelentene, és abszolút célunknak kell lennie, de ez nem lassítaná, sőt nem is állítaná meg a tengerszint emelkedését és a jégtakarók olvadását. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény keretében a világ országai megállapodtak abban, hogy az globális hőmérséklet-emelkedést „jól a 2 Celsius-fok alatt” tartják, ideálisan pedig 1,5 Celsius-fok körül. Ezt gyakran leegyszerűsítik, hogy a 1,5 Celsius-fok „biztonságos”, amit a glaciológusok évek óta figyelmeztetnek.
A tanulmány szerzői három fő bizonyítékot emelnek ki, hogy alátámasszák ezt az állítást. Először is, a Föld távoli múltjának feljegyzései jelentős olvadást mutatnak, amikor a tengerszint több méterrel magasabb volt, mint a jelenlegi. A legutolsó alkalommal, amikor a légkörben annyi szén-dioxid volt, mint ma – körülbelül 3 millió évvel ezelőtt – a tengerszint 10-20 méterrel volt magasabb. Másodszor, a jelenlegi megfigyelések már most is növekvő olvadási ütemet mutatnak, bár évről évre változó mértékben. Jonathan Bamber professzor, a Bristol Glaciológiai Központ igazgatója elmondta, hogy „meglehetősen drámai események zajlanak Nyugat-Antarktiszban és Grönlandon”. A kelet-antarktiszi területek egyelőre stabilabbnak tűnnek.
Végül a tudósok számítógépes modelleket használnak annak szimulálására, hogy a jégtakarók hogyan reagálhatnak a jövőbeli klímaváltozásra. Az általuk festett kép nem kedvező. „Nagyon-nagyon kevés modell mutatja, hogy a tengerszint-emelkedés lassulna, ha a felmelegedés stabilizálódik 1,5 Celsius-fokon, és egyértelműen nem mutatják a tengerszint-emelkedés megállását” – mondta Stokes professzor. A legfőbb aggodalom, hogy az olvadás felgyorsulhat, különösen „tipping pointok” miatt, amelyeket az emberi tevékenységek okozta felmelegedés idézhet elő. Ezek a mechanizmusok azonban még nem teljesen tisztázottak.
A tanulmány ereje abban rejlik, hogy többféle bizonyítékot használnak a Föld klímájának hasonlóságainak bemutatására a múltban, amikor több méternyi jég olvadt el. A part menti közösségekre gyakorolt hatás pedig pusztító lehet. Körülbelül 230 millió ember él jelenleg egy méteren belül a legmagasabb árapályvonalaktól. A „biztonságos” felmelegedési határvonal meghatározása rendkívül nehéz, mivel egyes populációk sebezhetőbbek, mint mások. Ha a tengerszint-emelkedés évi egy centimétert vagy annál többet ér el a század végére, az komoly kihívások elé állíthatja még a gazdag országokat is.
Bamber professzor szerint, ha elérjük ezt a szintet, rendkívül nehézségekbe ütköznek majd a különböző alkalmazkodási stratégiák, és olyan mértékű népvándorlásra számíthatunk, amit még a modern civilizáció történetében sem tapasztaltunk. Mindazonáltal ez a komor kép nem ok arra, hogy feladjuk a próbálkozást. Stokes professzor hangsúlyozta, hogy „minél gyorsabb a felmelegedés, annál több jég fog elolvadni, és annál gyorsabb lesz a tengerszint-emelkedés”. Minden egyes fokozatnyi csökkenés a jégtakarók szempontjából rendkívül fontos.
Ezeket is érdemes megnézni
Mikor volt a legnagyobb Magyarország területe és miért fontos ez?
Fizetési nap: 1,2 millió embert érintettek a banki leállások
