
Rizs vicc miatt bukott a japán kabinetminiszter
Taku Eto, Japán mezőgazdasági minisztere, nemrégiben olyan megjegyzéseket tett, amelyek hatalmas felháborodást váltottak ki az országban. A politikus azt állította, hogy soha nem kellett rizst vásárolnia, mivel a támogatói „bőségesen” ajándékozzák neki. Ezzel a megjegyzéssel Eto nem a várt nevetést, hanem sokkoló reakciókat váltott ki, ami végül a lemondásához vezetett. Japánban jelenleg költségválság zajlik, amely az ország egyik legkedveltebb élelmiszerét, a rizst is sújtja. Az utóbbi egy évben a rizs ára több mint megduplázódott, és az importált fajták is egyre ritkábbak.
A miniszter lemondása után elmondta, hogy túl messzire ment a megjegyzéseivel, amelyek a közelmúltban, egy helyi adománygyűjtő rendezvényen hangzottak el. Ellenzéki pártok nyomására kényszerült távozásra, akik bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba. Eto lemondása újabb csapást jelentett Shigeru Ishiba miniszterelnök kisebbségi kormányának, amely már így is a közvélemény támogatásának csökkenésével küzdött. A rizs helyzete különösen érzékeny téma Japánban, hiszen a múltban a rizshiány politikai válságokat idézett elő, például 1918-ban is egy kormányt lebuktatott a rizs árának drágulása. Nem meglepő tehát, hogy a rizs árának emelkedése hozzájárul Ishiba népszerűségének csökkenéséhez.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a 31 éves Memori Higuchi, aki első alkalommal lett édesanya, arról számolt be, hogy a jó minőségű étel elengedhetetlen a szoptatás utáni felépüléséhez, és lánya hamarosan szilárd ételeket fog enni. „Azt szeretném, hogy jól táplálkozzon, de ha az árak tovább emelkednek, csökkentenünk kell a férjemmel a rizs mennyiségét, amit fogyasztunk” – mondta Higuchi.
Kunio Nishikawa, az Ibaraki Egyetem mezőgazdasági közgazdásza szerint a jelenség mögött egyszerű kereslet és kínálat áll, ám úgy véli, hogy a kormány hibát követett el a kereslet előrejelzésénél. 1995 előtt a kormány szorosan együttműködött a mezőgazdasági szövetkezetekkel, hogy szabályozza a termelést, de ezt a törvényt eltörölték, viszont a mezőgazdasági minisztérium továbbra is közzéteszi a kereslet becslését. Az idei és a jövő évi becslés azonban tévesnek bizonyult, mivel a kereslet 6,8 millió tonnára lett kalkulálva, míg a valós kereslet 7,05 millió tonna volt. Az igény növekedését a turisták számának emelkedése és a pandémia utáni éttermek látogatottságának növekedése okozta, míg a termelés még alacsonyabb volt a vártnál, mindössze 6,61 millió tonna.
A rizstermelők évek óta nem tudtak megfelelő jövedelemhez jutni – mondja Kosuke Kasahara, aki több generáció óta foglalkozik mezőgazdasággal. Elmondása szerint 60 kg rizs előállításának költsége körülbelül 18 500 jen (kb. 125 dollár), míg a helyi szövetkezet tavaly 19 000 jenért volt hajlandó megvásárolni. „Néhány évvel ezelőtt a kormány pénzügyi ösztönzőket is ajánlott azoknak a településeknek, amelyek csökkentették a rizs termelését” – tette hozzá. A minisztérium képviselője megerősítette, hogy a kormány támogatást nyújtott a búza vagy szójabab termelésére vágyó gazdáknak is. A fiatalabb termelők közül sokan más típusú rizst kezdenek termelni, mint például a sörfőzéshez használt fajtákat vagy a rizskrémet, mivel a rizs iránti kereslet Japánban az utóbbi években csökkent.
A japán kormány márciusban megpróbálta csökkenteni a rizs árát azáltal, hogy a vészhelyzeti tartalékaiból értékesített néhány rizs készletet. A helyzet azonban nem javult, sőt, a rizs ára tovább emelkedett, amely a délkelet-ázsiai országokban is hasonló jelenséget mutatott. Japán most először 25 éve kezdett rizst importálni Dél-Koreából, annak ellenére, hogy a fogyasztók inkább a hazai fajtákat részesítik előnyben. A helyzet bonyolultabbá válik, mivel a kormány a közeljövőben az Egyesült Államokból származó rizs importjának bővítését is fontolóra veszi.
Higuchi elmondta, hogy valószínűleg nem fognak nem japán rizst vásárolni, mivel régóta hirdetik a helyi termelés fontosságát. A gazdák között megosztott a vélemény a jövőbeli lehetőségekről. Míg egyesek úgy vélik, hogy a kormány túl sok védelmet nyújt a mezőgazdasági szektornak, mások szerint a helyi közösségek fenntartása érdekében fontos, hogy a gazdák megélhetése biztosítva legyen. A következő nemzeti választások közeledtével a politikai döntéshozóknak mindkét csoport érdekeit figyelembe kell venniük, hogy elkerüljék a további politikai válságokat.

