
Putyin szigorú biztonsági intézkedések mellett vezeti a Győzelem Napjának ünnepségét Moszkvában
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, a győzelem napja alkalmából tartott megemlékezés keretében parádét vezetett a Vörös téren, a fővárosban pedig fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, miután napokig ukrán támadások célpontja volt Moszkva. Az eseményen részt vett Hszi Csin-ping, Kína elnöke is, aki Putyin mellett állt, amikor az orosz elnök több ezer katona és több mint húsz nemzetközi vezető előtt hangsúlyozta, hogy Oroszország emlékezik a második világháború tanulságaira. Putyin beszédében a háborút összekapcsolta a mai, Ukrajna ellen végrehajtott teljes körű invázióval, és azt állította, hogy Oroszország teljes mértékben mögötte áll abban, amit „különleges katonai műveletnek” nevezett, amely már a negyedik évébe lépett.
A győzelem napi parádén először vett részt egy teherautókból álló oszlop, amely különféle harci drónokat szállított. Ez a részvétel nyilvánvalóan az ukrajnai drónok széleskörű használatára vezethető vissza. Oroszország egy háromnapos egyoldalú tűzszünetet is bejelentett, amely a fényűző 80. évfordulós eseménnyel egybeesett, ám Ukrajna ezt „színházi előadásnak” minősítette. Kijev a tűzszünetet komikusnak nevezte, és azt állította, hogy Oroszország több ezer támadást indított azóta, hogy az éjfélkor életbe lépett. Oroszország viszont azt állította, hogy betartotta a tűzszünetet, és Ukrajnát vádolta meg több száz megszegéssel. Friedrich Merz, Németország új kancellárja, nagy reményekkel tekintett a teljes tűzszünet megkötésére, amely már a hétvégén életbe léphet. Oroszország háromnapos tűzszünete szombat este véget ér, de Merz azt mondta, hogy ezt 30 napra is meg lehet hosszabbítani, és „a labda most teljesen Moszkva térfelén pattog”.
A győzelem napját ünneplő Moszkva központjában szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben pénteken. Putyin beszéde előtt és egyperces néma főhajtás előtt Oleg Szaljukov, a szárazföldi erők parancsnoka, 11 000 katonát vezetett a Vörös térre, közöttük körülbelül 1500-an harcoltak Ukrajnában. Őket Andrei Belousov védelmi miniszter ellenőrizte. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország „mindig is és mindig is egy megsemmisíthetetlen gát lesz a nácizmus, oroszellenesség és antiszemitizmus ellen”. Az orosz vezető többször is hamisan utalt Ukrajna vezetésére, mint nácikra. Azt mondta: „Az igazság és az igazságosság a mi oldalunkon áll”, hangsúlyozva, hogy „az egész ország, a társadalom és a nép támogatja a háború résztvevőit”.
Oroszország szerint 27 világvezető vett részt az eseményen, de a legfeltűnőbb Hszi Csin-ping jelenléte volt, aki Putyinnal és több mint 100 kínai katona kíséretében vonult fel a Vörös téren. Hszi Csin-ping az esemény díszvendége volt, narancssárga és fekete Szent György-szalagot viselt, amelyet Oroszország a katonai dicsőség szimbólumának tekint, de több szomszédos országban betiltották. Az orosz állami televízió a két ország közötti kapcsolatokat a legmagasabb szinten említette, egyesítve őket a „kollektív Nyugattal” szemben. Oroszország keleti irányú elmozdulását katonai kontingensek is alátámasztották Észak-Koreából, Vietnamból és Mongóliából, bár az észak-koreaiak nem vonultak fel a parádén. Putyin külön köszöntötte az ukrán erőkkel harcoló háromcsillagos észak-koreai tábornokot, Kim Jong-bokot, akit az észak-koreai csapatok parancsnokának tartanak.
A rendezvényen részt vett Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke és Nicolas Maduro, Venezuela elnöke is, továbbá Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke, valamint Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, aki az egyetlen EU-vezető volt, aki Moszkvába látogatott. Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője korábban világossá tette, hogy az EU-tagállamok és a csatlakozni kívánó országok vezetői nem vehetnek részt az eseményen Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Vučić, aki Szerbia EU-jelölt országának elnöke, azt mondta, hogy számít a döntésének következményeire.
Putyin számára Hszi Csin-ping győzelmi napi részvétele jelentős sikernek számít, és megemlítette Kína „bátor népét”, miközben tiszteletét tette Oroszország második világháborús szövetségesei előtt. Bár a kínai erők jelentős szerepet játszottak Japán ellen, Tajvan kormánya azt állította, hogy Peking és Moszkva torzította a történelmet. Tajvan szerint a kínai kommunista erők „nem tettek lényeges hozzájárulást” a háborúhoz, ellentétben Kína akkori köztársasági kormányával, amely később Tajvanra menekült. Putyin és Hszi a parádé előtt két kört folytattak tárgyalásokat, valamint informálisan is egyeztettek az ukrán háborúról.
A parádén különböző orosz katonai felszereléseket is bemutattak, köztük Yars rakétarendszereket, harckocsikat és páncélozott szállító járműveket. A parádét hat Su-25 katonai repülőgép repülése zárta. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij korábban figyelmeztetett arra, hogy nem tudja garantálni a rendezvényre érkezők biztonságát, és felszólította az államfőket, hogy ne utazzanak Moszkvába. Mykhailo Samus, egy ukrán katonai elemző, a New Geopolitics Research Network igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy Ukrajna valószínűleg nem támadja meg a parádét, főként a külföldi vezetők jelenléte miatt. Azonban ha Ukrajna úgy dönt, hogy mégis támad, az legitim katonai célpontnak számítana.
Zelenszkij csütörtöki esti beszédében kijelentette, hogy Ukrajna „készen áll a teljes tűzszünetre, amely azonnal életbe léphet”. „De ez valóságosnak kell lennie” – tette hozzá egy videóban. „Nincs rakéta- vagy dróntámadás, nincs több száz támadás a fronon.” Felszólította Oroszországot, hogy támogassa a tűzszünetet, és „bizonyítsa be, hogy hajlandóak befejezni a háborút”. Ukrajna vádolta Oroszországot, hogy több ezer alkalommal megszegte a saját tűzszünetét, mióta az szerdán életbe lépett. A tűzszünet második napján Ukrajna szerint kö

