
Miért eltűnnek egyre inkább a hatalmas Himaláják?
Kathmandu, Nepál fővárosa, gyermekkori emlékeim színhelye, ahol a Himalája lenyűgöző látványát csodálhattam. Mióta elhagytam a várost, folyamatosan vágyom arra, hogy újra megpillanthassam a Föld legmagasabb hegycsúcsait. Minden egyes alkalommal, amikor visszatérek, remélem, hogy a hegyvonulatok látványában gyönyörködhetek. Az utóbbi időben azonban gyakran csalódnom kell, mivel a súlyos légszennyezés, amely a régió fölött ülő ködként terjed, megnehezíti a kilátást. Ez a probléma különösen szembetűnő tavasszal és ősszel, amikor korábban tiszta égboltot tapasztalhattunk.
A legutóbbi látogatásom során, áprilisban, a nemzetközi járatomnak majdnem húsz kört kellett repülnie a levegőben, mielőtt leszállhatott Kathmandu repülőterére, mivel a ködös időjárás drámaian csökkentette a látótávolságot. A szálloda, ahol megszálltam, viszonylag magas helyen volt, ahonnan tiszta időben jól láthatóak a hegyek. Azonban a kéthetes tartózkodásom alatt egyetlen nap sem volt, amikor valóban megpillanthattam volna a Himaláját. Még Nagarkotból, amely Kathmandu közelében található népszerű kilátópont, is csupán ködöt láthattam, mintha a hegyek egyáltalán nem is léteztek volna. Yogendra Shakya, aki 1996 óta üzemeltet hotelt Nagarkotban, így fogalmazott: „Már nem hirdetem a helyet a ‘napfelkelték, naplementék és Himalája’ látványa miatt, mint régen. Mivel ezeket a dolgokat a köd miatt már többnyire nem lehet élvezni, átalakítottam a hirdetésemet a történelem és kultúra irányába, hiszen ezek a turisztikai termékek is megtalálhatóak itt.”
Egy korábbi látogatásom során, amely egy évvel ezelőtt történt, reménykedtem, hogy a lenyűgöző Annapurna régióban trekkingezés közben sikerül majd megpillantani a hatalmas Himaláját. Sajnos ott sem volt szerencsém. Tudósok szerint a ködös időjárás egyre intenzívebbé válik, és hosszabb ideig tart, ami drámaian csökkenti a látótávolságot. A köd olyan szennyező anyagok, mint por és füst részecskék kombinációjából alakul ki, és látótávolságot csökkentve kevesebb mint 5000 méterre (16,400 láb) terjed. A száraz évszak alatt, amely most a klímaváltozás miatt hosszabbá vált, a köd stagnál az égen. A monszun időszak, amely június és szeptember között tart, inkább felhős időt hoz, mint ködöt, így a hegyek sokszor elérhetetlenné válnak.
A tavaszi hónapok, amelyek korábban a legjobb időszakok voltak a turizmus számára, most sűrű ködben telnek, alacsony látótávolsággal. A helyzet már decemberben elkezdődik, és a hőmérséklet emelkedésével és az eső hiányával a hegyek látványa egyre ritkábbá válik. Lucky Chhetri, Nepál úttörő női trekkingvezetője elmondta, hogy a ködös időjárás 40%-kal csökkentette az üzletüket. „Tavaly egy esetben kártérítést kellett fizetnünk egy csoportnak, mert a vezetőink nem tudták megmutatni nekik a Himaláját a ködös időjárás miatt” – tette hozzá.
John Carrol, egy ausztrál turista, aki 1986 óta több mint tucatnyi alkalommal látogatta meg Nepált, a hegyek látványának hiányát „nagy csalódásnak” nevezte. „Ez tíz éve még nem volt így, de most a köd úgy tűnik, hogy átvette az uralmat, és ez rendkívül kiábrándító a látogatók számára, mint én” – mondta. Krishna Acharya, a Trekking Ügynökök Szövetsége nyugati Gandaki tartományának elnöke szerint a trekkingipar mély problémákkal küzd. „Tagjaink depressziósak, mert a Himalája látványának hiánya üzleti problémákat jelent. Sokan közülük már más szakmát fontolgatnak” – nyilatkozta a BBC-nek.
Az indiai oldalon, a középső Himalája közelében, a szállodások és turisztikai ügynökök azt mondják, hogy a köd most sűrűbb, és gyorsabban tér vissza, mint korábban. Malika Virdi, aki egy közösség által működtetett turizmus üzlet vezetője Uttarakhand államban, elmondta: „Hosszú száraz időszakaink vannak, melyeket heves esőzések követnek, eltérően a múltbeli helyzetektől. Az eső hiánya miatt a köd sokkal hosszabb ideig megmarad.” Azonban Virdi szerint a turisták kitartóak, és sokan, akik nem látták a hegyeket, visszatérnek, hogy újra próbálkozhassanak.
A Pakisztán nyugati Himalájái viszonylag kevesebb ködöt tapasztalnak, mivel a hegyek távolabb vannak a városoktól. Azonban a helyiek azt mondják, hogy még az olyan helyekről, mint Peshawar és Gilgit, amelyek egykor jól látható hegyvonulatokat kínáltak, ma már gyakran nem láthatóak a hegyek. „A köd sokkal hosszabb ideig marad fenn, és nem látjuk a hegyeket, mint korábban” – mondta Asif Shuja, Pakisztán környezetvédelmi ügynökségének volt vezetője.
Dél-Ázsia városai rendszeresen a legszennyezettebb levegőjű helyek között szerepelnek a világon. A régió közegészsége súlyosan érintett a toxikus levegő miatt, amely gyakran okoz utazási zűrzavart és iskolabezárásokat. A gépjármű- és ipari kibocsátás, a közlekedési építkezésekből származó por, a száraz kavicsos utak, valamint a hulladék nyílt égetése a légszennyezés fő forrásai egész évben. Ezt súlyosbítja a hatalmas erdőtüzekből származó korom, amely a hosszabb száraz évszak miatt egyre gyakoribbá válik, és a termelők által a betakarítás után elégetett növényi maradványok is hozzájárulnak a problémához Észak-Indiában, Pakisztánban és Nepálban.
A légmozgás korlátozása és a melegebb levegő a hűvösebb levegő fölött csapdába ejti ezeket a szennyező anyagokat, megakadályozva a légszennyezés eloszlását. „A ködök és porviharok növekednek Dél-Ázsiában, és ez a tendencia várhatóan folytatódik a klímaváltozás és más tényezők miatt” – mondta Dr. Someshwor Das a Dél-Ázsiai Meteorológiai Egyesület munkatársa. 2024-ben a Pokharában, Nepál nyugati turisztikai központjában rögzített ködös napok száma 168-ra nőtt, szemben a 2020-as 23 és a 2021-es 84 nappal. A szakértők úgy vélik, hogy a Himalája valószínűleg a világ legrosszabbul érintett hegyvonul

