Kínából érkezett a Hold por, ami ritkább mint az arany
Az Egyesült Királyságba megérkeztek a Holdról hozott első kőzetminták, amelyek csaknem 50 év után érkeztek vissza a Földre – ezúttal Kínából, kölcsönbe. Ezek a kis szemcsék most egy biztonságos helyen, egy magasan védett létesítményben, Milton Keynes-ben találhatók, ahol a tudósok első ízben pillanthattak rájuk. Professor Mahesh Anand, aki az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférhetett ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, úgy nyilatkozott, hogy „ez drágább, mint az aranypor”. Az anyag elemzése során, amelyet a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtöttek össze 2020-ban, a kutatók remélik, hogy választ kaphatnak alapvető kérdésekre a Hold keletkezéséről és a Föld korai éveiről.
A Hold másfél milliárd éve történt keletkezésének elmélete szerint a Föld egy Mars méretű bolygóval ütközött, amelynek következtében a Hold anyaga a Földből származik. A kínai űrmisszió során a tudósok 2 kilogramm kőzetet gyűjtöttek a Mons Rümker nevű vulkáni területről, amelyet egy robotkar segítségével fúrtak ki. Ezeket az anyagokat egy kapszulában hozták vissza a Földre, amely végül Belső-Mongóliában landolt. Ez a küldetés volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és jelentős előrelépést jelentett Kína számára a világűr felfedezésében.
Most, a nemzetközi kutatók számára először biztosítottak hozzáférést a mintákhoz, lehetőséget adva a felfedezésekre. Professor Anand a múlt héten egy fényes ceremónián vette át a mintákat Pekingben, ahol orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal találkozott. Elmondta, hogy Kína rendkívül előrébb jár a világűrbe való befektetések terén, és a minták átadása egy párhuzamos univerzumnak tűnt számára. A mintákkal a lehető legbiztonságosabb módon tért vissza az Egyesült Királyságba, hiszen azokat a kézipoggyászában hozta magával.
A Milton Keynes-i Open University laboratóriumába érkezve különös protokollt követnek. Mielőtt belépnének a szigorúan ellenőrzött terembe, az emberek ragadós szőnyegekre lépnek, hogy megtisztítsák a cipőiket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit öltenek. Az ilyen szigorú körülmények között a legapróbb szennyeződés is végzetes következményekkel járhat a kutatás szempontjából. Professor Anand egy sor széf előtt állva kinyit egyet, és óvatosan előhúz egy zipzáras tasakot, amelyben három, ékszertartóhoz hasonló méretű üveg található. Mindegyikben egy átlátszó ampulla van, amelyben sötétszürke por található – ez a Hold pora.
Bár a holdi anyag első ránézésre nem tűnik lenyűgözőnek, a mögötte álló kozmikus utazás gondolata lenyűgöző. Professor Anand hangsúlyozta, hogy a rendelkezésükre álló 60 milligramm elegendő ahhoz, hogy évekig dolgozhassanak rajta, mivel a csapat a mikroszkopikus anyagokkal való munkára specializálódott. A laborban Kay Knight technikus lesz az első, aki a mintákkal dolgozik, miután az üvegeket kinyitják. 36 éve vág és őröl közeteket, de ez lesz az első alkalom, hogy a Hold felszínéről származó anyaggal találkozik.
A kutatók egy évet kaptak arra, hogy befejezzék a vizsgálatokat. Az elemzés során várhatóan a minták egy részét el fogják pusztítani, de a kutatók remélik, hogy ez a munka a jövőbeli együttműködést is elősegíti Kína és a nemzetközi tudósok között. Professor Anand véleménye szerint ez a tradíció folytatása új lehetőségeket hozhat a világűr felfedezésében, és bízik abban, hogy más országok is követik majd Kína példáját.
Ezeket is érdemes megnézni
Miért eltűnnek egyre inkább a hatalmas Himaláják?
Hogyan váltak a légitársasági díjak a poggyász aranybányájává?
