Ki nyeri a versenyt az emberi robotok fejlesztésében?
Egy ragyogó tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, ahol a Hannoveri Vásáron, a világ egyik legnagyobb ipari szakmai rendezvényén, találkozom egy robotral. A rendezvényen a kínai Unitree cég által készített G1 nevű humanoid robotot mutatják be. A G1 magassága körülbelül 130 centiméter, ami kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon kapható többi humanoid robot. A robot rendkívül folyékony mozgás- és ügyességi képességei miatt videói, amelyeken táncot jár és harcművészeti bemutatókat tart, gyorsan elterjedtek az interneten. Ma a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról. Elmondja, hogy a vásárlóknak minden egyes G1 robotot programozniuk kell az autonóm funkciókhoz.
Ahogy a látogatók elhaladnak a robot mellett, sokan megállnak, hogy interakcióba lépjenek vele. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet fogjanak a robottal, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, és nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátra hajol. Ha véletlenül nekiütköznek, elnézést kérnek. A robot emberi alakja, még ha kissé hátborzongató is, valahogy megnyugtatja az embereket. A Unitree csupán egyike a világ számos cégének, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Az üzleti potenciál óriási, hiszen a humanoid robotok munkaerőt ígérnek, amely nem igényel szabadságot vagy fizetésemelést. Emellett ezek a gépek akár a végső háztartási eszközök is lehetnek: ki ne szeretne egy robotot, amelyik elvégzi a mosást vagy bepakolja a mosogatógépet?
Azonban a technológia még távol áll attól, hogy megvalósuljon. Míg a robotkarok és mobil robotok már évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, a munkahelyi körülmények kontrollálhatóak és a dolgozók biztonságban vannak. Sokkal nehezebb humanoid robotot bevezetni egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, például egy étterembe vagy otthon. Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősnek kell lenniük, de ez veszélyes is lehet – egy rossz időben történt elesés akár balesetet is okozhat. Az ilyen gépek irányításához szükséges mesterséges intelligencián még sokat kell dolgozni. A Unitree képviselője a BBC-nek elmondta: „A mesterséges intelligencia még nem érte el a áttörést. A mai robot AI számára a logikai és észlelési feladatok, például a bonyolult feladatok logikus módon történő megértése és végrehajtása kihívást jelent.”
Jelenleg a G1-et kutató intézményeknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják a fejlesztésekhez. Jelenleg a vállalkozók a raktárak és gyárak humanoid robotjaira összpontosítanak. Az egyik legismertebb példa Elon Musk, akinek autógyára, a Tesla, egy Optimus nevű humanoid robotot fejleszt. Januárban Musk bejelentette, hogy „több ezer” robotot fognak gyártani az idén, és azt várja, hogy ezek „hasznos dolgokat” fognak végezni a Tesla gyárakban. Más autógyártók is hasonló irányban haladnak: a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg.
Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 céget követ nyomon, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a definíciót kiterjesztjük a két karos, de kerekeken mozgó robotokra, akkor több mint 100 céget vizsgál. Andersson úgy véli, hogy a kínai cégek dominálni fogják a piacot. „A robotika ellátási lánca és az egész ökoszisztéma hatalmas Kínában, és nagyon könnyű fejlesztéseket végezni és kutatni” – mondja. A Unitree hangsúlyozza ezt az előnyt: a G1 ára 16 000 dollár (körülbelül 12 500 font), ami olcsónak számít egy robot esetében. Andersson arra is rámutat, hogy a befektetések az ázsiai országokat preferálják, mivel a STIQ legutóbbi jelentése szerint a humanoid robotokhoz szükséges összes finanszírozás közel 60%-át Ázsiában szerezték be, míg az Egyesült Államok a többi részét vonzotta.
A kínai cégek további előnye a nemzeti és helyi kormányok támogatása. Például Sanghajban állami támogatású képzőintézmény működik, ahol tucatnyi humanoid robot tanul meg feladatokat végrehajtani. De hogyan tudnak versenyezni az amerikai és európai robotgyártók ezzel? A bristoli Bren Pierce három robotikai céget alapított, legújabb vállalkozása, a Kinisi, a KR1 robotot indította el. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, a gyártás Ázsiában történik. „Európai vagy amerikai cégként az a probléma, hogy az összes alkatrészt Kínából kell megvásárolni. Így értelmetlen motorokat, akkumulátorokat, ellenállásokat vásárolni, majd átszállítani őket a világ másik felére, amikor azokat a forrásnál is összeszerelhetnénk, ami Ázsiában van.”
Pierce a robotjainak gyártását Ázsiában végzi, és azzal is csökkenti a költségeket, hogy nem a teljes humanoid formát célozza meg. A raktárak és gyárak számára tervezett KR1-nek nincsenek lábai. „Ezek a helyek mind sík padlón vannak. Miért akarnád a bonyolult formától származó többletköltséget, amikor mobil alapon is el tudod helyezni?” – teszi fel a kérdést. Amennyire csak lehetséges, a KR1 tömeggyártott alkatrészekből készül – a kerekek ugyanolyanok, mint amit egy elektromos rolleren találhatunk. „Az én filozófiám az, hogy minél több dolgot vásárolj meg a boltból. Tehát minden motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk és kameránk kereskedelmi forgalomban kapható, tömeggyártott alkatrészek” – mondja.
Mint versenytársai a Unitree-nél, Pierce is azt mondja, hogy a valódi „titkos összetevő” a szoftver, amely lehetővé teszi a robotok számára, hogy együttműködjenek az emberekkel. „Sok cég jön ki nagyon fejlett robotokkal, de aztán szükség van egy PhD-ra a robotika terén ahhoz, hogy telepíteni és használni tudjuk őket. Amit próbálunk tervezni, az egy nagyon egyszerűen használható robot, amelyet a raktári vagy gyári dolgozók pár órán belül megtanulnak használni” – mondja Pierce. A KR1 képes elvégezni egy feladatot, miután 20-30 alkalommal az ember útmutatását követte. A KR1-t az idén tesztelésre pilot ügyfeleknek adják át.
Felmerül a kérdés: vajon a robotok valaha eljutnak-e a gyárakból az otthonokba? Még a optimista Pierce is úgy véli, hogy ez mess
Ezeket is érdemes megnézni
Milyen irányba tartanak a közösségi médiák?
Apple-t büntetőjogi megvetés gyanújával vizsgálják
