Ki lesz az első a humanoid robotok fejlesztésében?
Egy napfényes tavaszi reggelen járok Hannoverben, Németországban, hogy találkozzak egy robotral. Meghívtak, hogy meglátogassam a G1-et, egy humanoid robotot, amelyet a kínai Unitree cég készített. A Hannover Messen, a világ egyik legnagyobb ipari vásárán bemutatott robot körülbelül 130 centiméter magas, így kisebb és megfizethetőbb, mint sok más humanoid robot a piacon. A G1 mozgása rendkívül gördülékeny, és olyan ügyesen képes végezni a különböző feladatokat, hogy táncos és harcművészeti videói vírusként terjedtek el az interneten. Ma a robotot Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról. Zheng elmagyarázza, hogy a vásárlóknak minden G1-et külön kell programozniuk az autonóm funkciókhoz. Az emberek, akik elhaladnak a robot mellett, megállnak, és próbálnak kapcsolatba lépni vele, ami nem mondható el sok más bemutatott gépről. Kezet akarnak fogni vele, váratlan mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha véletlenül nekiütköznek. Van benne valami emberi vonás, ami, bármennyire is furcsa, megnyugtatja az embereket.
A Unitree csak egy a sok cég közül, amelyek a világ különböző pontjain humanoid robotokat fejlesztenek. A lehetőségek óriásiak: az üzletek számára olyan munkaerőt ígérnek, amelynek nem kell szabadságra mennie és fizetésemelést kérnie. De a humanoid robotok lehetnek a legjobb háztartási segédeszközök is. Ki ne szeretne egy olyan gépet, amely elmosogat és kimos? Azonban a technológia még mindig fejlesztés alatt áll. Míg a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, ezekben a munkahelyeken a körülmények irányíthatók, és a dolgozók biztonságban tarthatók. Egy humanoid robot bevezetése egy kevésbé kiszámítható környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal nehezebb feladat. Ahhoz, hogy hasznosak legyenek, a humanoid robotoknak erősnek kell lenniük, de ez potenciálisan veszélyes is lehet – ha például rossz időben esnek el, az komoly balesethez vezethet. Nagy munka áll még előttünk az azon mesterséges intelligencia fejlesztésében, amely irányítaná az ilyen gépeket.
A Unitree szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy a robotika mesterséges intelligenciája még nem érte el azt a áttörést, amire szükség lenne. Jelenleg a G1-et kutató intézeteknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik kihasználhatják a Unitree nyílt forráskódú szoftverét a fejlesztéshez. Jelenleg a vállalkozók a raktárak és gyárak humanoid robotjaira összpontosítanak. A legismertebb közülük Elon Musk, aki a Tesla autógyártó cégen keresztül egy Optimus nevű humanoid robotot fejleszt. Januárban Musk azt mondta, hogy „több ezer” ilyen robotot fognak építeni idén, és várakozásai szerint hasznos feladatokat fognak végezni a Tesla gyárakban. Más autógyártók is hasonló irányt követnek, például a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg.
Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 vállalatot követ nyomon, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a meghatározást kiterjesztjük azokra a robotokra, amelyek két karral rendelkeznek, de kerekeken mozognak, akkor több mint 100 céget vizsgál. Andersson véleménye szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot, mivel Kínában óriási a robotika ellátási lánca és ökoszisztémája, ami megkönnyíti a fejlesztéseket és a kutatás-fejlesztést. A Unitree ezt az előnyt kihasználja: a G1 ára 16 000 dollár, ami a robotok között olcsónak számít. Andersson hangsúlyozza, hogy a befektetések az ázsiai országokat részesítik előnyben; a STIQ legfrissebb jelentése szerint a humanoid robotokhoz szükséges összes finanszírozás majdnem 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze.
A kérdés az, hogy az amerikai és európai robotgyártók hogyan tudnak versenyezni ezzel. Bristolban Bren Pierce három robotikai céget alapított, és legújabb vállalkozása, a Kinisi most indította el a KR1 robotot. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártása Ázsiában történik. Pierce szerint az európai vagy amerikai cégek számára komoly probléma, hogy a szükséges alkatrészeket Kínából kell beszerezniük. „Tehát így idiótaság lenne az alkatrészeket megvenni, majd a világ másik felére szállítani, amikor mindent a forrásnál is összeszerelhetnének” – mondja. Ráadásul Pierce a költségeket is csökkenti azzal, hogy nem törekszik a teljes humanoid formára; a KR1, amelyet raktárak és gyárak számára terveztek, nem rendelkezik lábakkal. „Ezek a helyek mind sima padlóval rendelkeznek. Miért akarnánk egy bonyolultabb formát, amikor egyszerűen egy mobil alapra is helyezhetnénk?” – teszi fel a kérdést.
A KR1 lehetőséget ad arra, hogy a munkavállalók 20-30 alkalommal irányítsák, mielőtt a robot önállóan is el tudná végezni a feladatát. Pierce úgy véli, hogy a humanoid robotok otthonokba való eljuttatása még messze van. „Az utóbbi 20 évben az álom az volt, hogy létrehozzam az ‘mindent tudó’ robotot. Ez volt a doktori munkám alapja. Úgy gondolom, hogy ez a végső cél, de nagyon bonyolult feladat” – mondja. „Még mindig hiszem, hogy végül elérjük, de ez legalább 10-15 év múlva várható.”
Ezeket is érdemes megnézni
Putyin szigorú biztonsági intézkedések mellett vezeti a Győzelem Napjának ünnepségét Moszkvában
Káosz a városban: soha nem volt még ilyen koszos az utcák állapota
