
Titanic felfedezések: új részletek a hajó végső óráiról
A Titanic tragédiája soha nem veszít aktualitásából, és a legújabb kutatások új fényt derítenek a 1912-es katasztrófa részleteire. A legfrissebb fejlemények alapján egy teljes méretű digitális szkennelés révén új információkat nyertek a legendás óceánjáró utolsó óráiról. A háromdimenziós másolat pontosan bemutatja, hogyan szakadt ketté a hajó, amikor az ütközött egy jégheggyel, ami a hajón utazó körülbelül 1,500 ember életébe került. A szkennelés megerősíti a szemtanúk beszámolóit, miszerint a hajó mérnökei az utolsó pillanatig küzdöttek, hogy fenntartsák a világítást, és ezzel esélyt adjanak a menekülésre.
A kutatások során megállapítást nyert, hogy a hajótestet érő, A4-es papírméretű átszakadások járultak hozzá a Titanic vesztéhez. Parks Stephenson, a Titanic analitikája, elmondta: „A Titanic az utolsó túlélő szemtanúja a katasztrófának, és még mindig sok történetet mesélhet el.” Az új szkennelési technológia használatával készült dokumentumfilm, amelyet a National Geographic és az Atlantic Productions készített, bemutatja a Titanic történetét egy eddig sosem látott perspektívából.
A Titanic roncsai 3,800 méter mélyen fekszenek az Atlanti-óceán jeges vizeiben, és a helyszín feltérképezéséhez víz alatti robotokat használtak. Több mint 700,000 képet készítettek a hajóról, ezeket felhasználva alkották meg a „digitális ikertestvért”, amelyet a BBC News 2023-ban mutatott be először a világnak. Mivel a roncs óriási méretű és a mélyben, sötétben fekszik, a felfedezések során a tengeralattjárók csupán ízelítőt nyújtanak a hajó állapotáról. A digitális szkennelés viszont lehetővé tette, hogy a Titanic minden részletét teljes valójában láthatjuk.
A hajó orra, amely a tengerfenéken áll, mintha csak folytatná az útját, míg a hátsó része, 600 méterre az orrától, összezúzott fémhalmazként hever. A kár, amelyet a hajó a tengerfenékhez csapódva szenvedett el, azután következett be, hogy a Titanic kettétört. Az új térképezési technológia lehetővé teszi a hajó részletesebb tanulmányozását. Stephenson megjegyezte, hogy a roncs helyszíne olyan, mint egy bűncselekmény helyszíne, ahol a bizonyítékokat a megfelelő kontextusukban kell vizsgálni.
A szkennelés során új részletek kerültek elő, például egy porthole, amely valószínűleg a jéghegy által történt összecsapás következtében törött el. A túlélők beszámolói megerősítik, hogy a jég bejutott egyes kabinokba a baleset során. A Titanic egyik hatalmas kazánházát is vizsgálják, amely a szkennen jól látható, mivel az orr hátsó részén helyezkedik el, ahol a hajó kettétört. A tanúk beszámolója szerint a hajó még a víz alá merülésekor is világított.
A digitális másolat szerint néhány kazán bemélyedt, ami arra utal, hogy még működtek, amikor a víz alá kerültek. A hátsó fedélzeten egy nyitott állapotban lévő szelep is felfedezésre került, amely azt jelzi, hogy a gőz még mindig áramlott az elektromosságot termelő rendszerbe. Joseph Bell vezetésével a mérnökök csapata a végsőkig dolgozott, hogy fenntartsák a világítást. Bár mindannyian életüket vesztették a katasztrófában, hősies tetteik sok életet megmentettek.
A kutatók egy új szimulációt is végeztek, amely további betekintést nyújt a Titanic süllyedésébe. Az elemzés a hajó részletes szerkezeti modelljét és a jégheggyel való ütközés sebességét, irányát és pozícióját figyelembe véve próbálja megjósolni a kárt. Professzor Jeom-Kee Paik, a kutatás vezetője, elmondta, hogy fejlett numerikus algoritmusokat és számítástechnikai modellezést használtak a Titanic süllyedésének rekonstrukciójához.
A szimuláció azt mutatja, hogy a hajó, amikor csak érintette a jéghegyet, egy sor átszakítást szenvedett el a hajótest egy keskeny szakaszán. A Titanic eredetileg úgy volt megtervezve, hogy elsüllyeszthetetlen legyen, még akkor is, ha négy vízhatlan rekesze elárasztódik. De a szimuláció alapján a jéghegy által okozott kár hat rekeszen oszlott el. Simon Benson, a Newcastle Egyetem tengerészeti építészetének docense, elmondta, hogy a Titanic elsüllyedése és megmaradása közötti különbség nagyon apró, papírméretű lyukakból adódik.
Sajnos a kár nem látható a szkennelésen, mivel az orr alsó része a üledék alatt rejtőzik. Ennek ellenére a Titanic emberi tragédiája még mindig világosan látható. A hajó utasainak személyes tárgyai szétszóródva hevernek a tengerfenéken. A szkennelés új nyomokat ad a 1912-es hideg éjszakáról, de a szakértőknek évekbe telik, míg minden részletet alaposan átvizsgálnak. „A Titanic csak apránként osztja meg velünk a történeteit,” mondta Stephenson. „Minden alkalommal, amikor csak még többre vágyunk.”

