Menü Keresés

Tokaji titok

Egyszervolt vincellérházak, titokban öregedő szőlőtőkék és patakok a hegy gyomrában: az aszúkirálynak nevezett Szepsy István Tokaj felemelkedésében reménykedik, még egy tíz csapást hozó év után is.

- A szinte trópusi időjárás miatt tavaly rengeteg borosgazda panaszkodott.

- Készítettünk némi száraz bort, hogy ne vesszen el a teljes évjárat. Szamorodniban jók vagyunk, mindössze annyi különbség van a korábbi évekhez képest, hogy legutóbb az édes szamorodnihoz is szemenként szedtük a szőlőt, mert a fürtben sok a romlott szem, és ha együtt bogyózzuk vagy préseljük a jókkal, a rossz szemek bizony adhatnak a bornak nemkívánatos ízt. Aszút viszont éppen csak bemutató jelleggel készítünk.

- A szüret előtt nem maradt más hátra, csak a T. I. technika gyakorlása... "Térdre, imához" - írta még tavaly augusztusban az erdőbényei kilátásokról Béres Melinda. Sok tokaji borász tett közzé amolyan termelési rémregényt. Önöknél hogyan alakult az év?

- Az áprilisi rügyfakadáskor megjelentek a hernyók, mivel mi nem védekezünk vegyszerekkel a rovarok ellen, a környező bokrokon felszaporodtak, s könnyedén támadtak rá a szőlőre. Volt olyan területünk, ahol a bagolypille hernyói tarra rágták az ültetvényt. Mellék- vagy rejtett rügyből ugyan újrafakadt, de változatos eredményt hozott, és persze késett az adott tőkék növekedése. Ezt követte májusban két óriási szélvihar, ami lenyírta a hajtások csúcsát. Erre megindult a hónaljhajtás-képződés, ami újabb munkát adott. Ehhez jött a viszonylag hűvös nyár, aminek következtében a csúcsminőség már el is romlott. Majd a párás időjárás miatt nálunk is beköszöntött az egész Európát sújtó korai lisztharmat. Miután kidühöngte magát, és szeptemberig védekezve ellene végül visszaszorítottuk, jött az újabb kitartó esőzés - elkezdett rárohadni a szőlő a tőkére. Mindezek miatt a szőlőnk jelentős részét értékesítettük, mert nem érte el azt a színvonalat, amit a Szepsy márkanév megkíván. A szokásos 30 ezer palack helyett mindössze 7-8 ezret tudunk magunk palackozni.

 

Ház boraként Szepsyt?
Akármilyen hihetetlenül hangzik, így kínálják az encsi Anyukám Mondta étteremben ifjabb Szepsy István száraz furmintját, amit a tarcali Thurzó-dűlőben található parcellából szüretelt szőlőből készítenek. A tétel különlegessége, hogy egyedüliként a Szepsy-borok közül első osztályú löszös talajterületről származik. Az új stílusjegyek azonban nem jelölnek korszakváltást a pincészet életében, hiszen ez a dűlő mindössze alig félhektáros, ami a Szepsy-birtok 53 hektárához képest legfeljebb kalandozás vagy fajtakutatás.

 

- Tokaj-Hegyalja visszatérő hívatlan vendégei, a seregélyek legalább megkegyelmeztek a sok csapás után?

- Dehogy, jöttek ők is menetrendszerűen. Az ecetes rothadás után megérkeztek, aztán a fenyőrigók jártak felénk. Korábban a madarakat vadászsólymokkal meg lehetett félemlíteni, de erre az utóbbi években már nincs pénzünk, úgyhogy bátran csipegettek. A vadkár is jelentős: hat község 21 szőlőjében 200 parcellánk van, ha minden dolgozónkat csősznek állítanánk, akkor sem boldogulnánk.

- Ezek szerint nem lesz legendás évjárat a 2014-es.

- A száraz bort a 2010-es és 2013-as évjáratból tudjuk pótolni. Ha a 2015-ös év jobb lesz, akkor helyreáll a rend. Édes borban jobban állunk, amikor beindult a rothadás, félelmetesebbnek tűnt. A szőlő, amit eladni kényszerültünk, nem volt ugyan rossz, aranyérmes borokat igen, de csúcsminőséget nem lehet készíteni belőle. Márpedig mi nem tévedhetünk minőség dolgában: csak erősíteni szabad, gyengíteni semmiképp.

 

 

- Merthogy a Szepsy márka mára egyet jelent a csúcsminőséggel. Számos elismerés után a pincészetet tavaly a tekintélyes Wine and Spirit Magazine beválasztotta a világ száz legjobb borászata közé, majd megkapta a Les Seigneurs du Vin (A Bor Urai) elittársaság díját. Mikor jött rá, hogy ez az ön útja?

- Borkészítő családban nőttem fel. Édesapám 1970-ben bekövetkezett haláláig Bodrogkeresztúr első gazdája, a hegyközség vezetője volt. Bár volt egy alig négyhektárnyi családi területünk is, akkoriban a pincészeteknek még egészen más igényeknek kellett megfelelniük. Mindig is tudtuk, micsoda természeti környezetben gazdálkodunk, a szocialista évtizedek azonban mindenkit tömegtermelésre kényszerítettek. A rendszerváltás után viszont egyértelművé vált, hogy Tokajnak egy lehetősége van: ha visszatér ahhoz az igényességhez, ami a második világháború előtt meghatározta az itt gazdálkodók borhoz fűződő viszonyát. Az adottságaink ugyanis megvannak arra, hogy nemzetközi szinten is csúcsborokat készítsünk. Mi is újragondoltunk akkoriban mindent. Emlékszem, 1992-ben kezdtük például korlátozni a tőkék hozamát, miután ezt láttam a piemonti Barolo nevű termőhelyen. Az ott őshonos nebbiolo szőlőfajta ugyanolyan nehéz, mint a furmint. Akkor mindenki rajtam nevetett, az egész szakma értetlenkedett.

 

Csúcslicit
Szepsy István Nyulászó 58 furmintjának remek szereplése még magát a borászt is meglepte a tavalyi áprilisi Nagy Tokaji Borárverésen. A sárospataki várban lezajlott szenvedélyes hangulatú aukción ugyanis az egy gönci hordónyi (136 literes) tételt 8 millió forintért vihette el egy magyar vállalkozó. A 44 ezer forintos palackár azt mutatja, hogy Tokaj - még ha szigetszerűen is - már képes magára vonni a legigényesebb fogyasztók figyelmét. Legalábbis a királyok bora kifejezés a tavaszi árverés után kezd újra értelmet nyerni.

 

- Hogyan írná le a szemléletváltást?

- Amikor a rendszerváltás idején francia újságírók arról faggattak, mi történt a kommunizmus idején, megpróbáltam röviden összefoglalni nekik. Képzeljétek el, hogy mától Bordeaux-ban csak egyféle bort lehet termelni, egy egydollárosat. Olcsó lesz, nem minőségi, és persze édesíteni kell: ez lesz a bordeaux-i édeskés vörös. A château-kat persze eldózeroljuk mert a reakció ott bújik meg. Ha ez még nem elég, akkor képzeljétek el, hogy a Burgundia leghíresebb birtokaként ismert Romanée-Conti területe alatt nagyon jó mészkő van, s egy helyi főnöknek kell az a kő, mert víkendházat akar építeni. "De hát ez nem történhet meg!" - hitetlenkedtek a franciák. "Éppen ez történt például a hetvenes években a mádi Király-dűlőben, ahol az állam bányát nyitott" - mondtam. Minden érték elveszett. A rendszerváltás után olyan kis része állt talpra a borászatoknak, hogy régiós sikerről még nem beszélhetünk. A középkategóriában már erősödünk, de Tokajnak nemzetközi szinten is a csúcson van a helye. Nagy késésben vagyunk, de azért megcsináljuk.

 

 

- Ha már a mészkőt említi, a mádi Szepsy-porta tornácán állandó kiállítás fogadja a látogatót: a dűlőkből kiszedett kövek sokasága. Ezekre épül Tokaj jövője?

- Az egykorvolt Pannon-tó hagyta hátra maga után ezt a vulkanikus kőzetrengeteget. A mészkőtől a féldrágakövekig sok mindent rejt a legjobb dűlők talaja, s ez teszi egyedi termőhellyé Tokaj-Hegyalját a furmint számára. Ez a szőlő otthonosan érzi itt magát, pedig évszázadokig csupán az édesek melléktermékeként gondoltak rá. Báró Dercsényi János 1796-ban megjelent német nyelvű könyve azonban pontosan mutatja, hogy Tokaj föld alatti kincseiről már évszázadok óta tudnak. Ehhez a régi tudáshoz és a nagyjából tízmillió éves kőzetlerakódáshoz képest az elmúlt évtizedek igénytelensége csupán villanásnyi eltévelyedés. Míg a puhább kőzetek magukba szívják a nedvességet, a keményebbek - például a kvarcok - a hegy gyomrába vezetik el. Így jut el a talaj majdnem minden rétegébe a víz, s a gyökereit mélyre eresztő szőlő is egyenletesebben jut hozzá, mint egy löszös talaj esetén, amely felszívja a nedvességet, de nem ereszti mélyre. Tokaj sok rejtett kinccsel rendelkezik, ilyenek a szem számára nem látható, felszín alatt húzódó patakok, vagy azok a törésvonalak, amelyeken átlépve megváltozik a hőérzet is.

L.Gy

Hozzászólás a cikkhez