Menü Keresés
Megtekintés a térképen Térkép bezárása

Skizo borok - nem csak őrülteknek

Skizo, mint skizofrén. A szó eredetileg olyan kóros elmeállapotot jelöl, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek. A két fiatal srác, Sike Balázs és Mező Sándor nem a szó orvosi definíciójára gondolt, amikor erre a névre keresztelte borászatát.

Sike Balázs és Mező Sándor a Skizo borok elnevezésénél a szót inkább a kettősség, a tudathasadt állapot, az alapvető kérdéseket felvető problémák szinonimájaként alkalmazta. Ugyanakkor nem lehet nem kihallani belőle az (ön) ironikus zöngét, amivel saját borászlétükhöz viszonyulnak. A szakmájukban számtalanszor kerültek szembe ambivalens kérdésekkel, melyekre nem olyan könnyű megadni az egyértelmű választ. Iparszerű bortermelés vagy kézművesség? Modern technológia vagy a hagyomány szelleme? A világ borvidékein bizonyított szőlőfajták vagy a Kárpát-medence sajátos fajtái? Globalizáció vagy a lokális értékek felfedezése? Sokan azt gondolják, ezekre csak egymást kioltó válaszok adhatók. A Sike-Mező duó privát, játékos nyelvhasználatában a skizo ezen a ponton új jelentéssel gazdagodik. A borház alapítói szerint ugyanis a fenti kérdésekre adható válaszok nem egymás ellenében hatnak, hanem külön-külön és egyszerre is igazak. Na, de mégis hogyan? Erről szól az ő történetük.

 

 

Dionüszosz örül


Meglehetősen egyedi felállásról van szó az ő esetükben. Magyarországon arra az üzleti modellre, amit ők képviselnek, nem sok példa akad. Nálunk többnyire befektetői borászatok (háttérben a tulajdonossal, előtérben a borásszal), illetve családi vállalkozások működnek. A Skizo egyik kategóriába sem tartozik. Mindkét fiatalember ugyanannál a nagy cégnél dolgozik, ahol folyóborokat (más néven kannás borokat) készítenek nagy mennyiségben. Kicsivel több, mint 40 hektár saját szőlője is van a cégnek, de a gyümölcs nagy részét kistermelőktől vásárolják fel. Tisztességes, jó ivóborokat készítenek, melyek széles rétegek igényeit elégítik ki, azokét, akik nem tudják és nem is feltétlenül akarják megvásárolni a palackos tételeket, mert számukra a bor itt kezdődik és itt is ér véget. Ez már messze nem a koccintós, PET-palackos kutyulmányok alkoholistákat kiszolgáló világa, de azért olykor mégis felmerül a srácokban a kérdés, vajon jó szolgálatot tesznek-e az emberiségnek ezeknek a termékeknek az előállításával. Dionüszosz, a bor és mámor istene mindenesetre biztosan örül. A cég szabad technológiai kapacitását Sikéék aztán bérbe veszik, és kezdődhet a Skizo-borok élete.

 

 

A két srácot amúgy nem a véletlen fújta erre a vidékre. Sike Balázs konkrétan a Skizónak otthont adó faluban, Badacsonytördemicen nőtt fel. Mező Sándort is szoros családi szálak fűzik ehhez a tájhoz. A nagymamája Diszelben élt, mindig volt itt egy kis szőlőjük, boruk. A főiskola után visszajött ebbe a térségbe borászkodni, hogy megváltsa a világot. Dolgozott nagyobb cégnél korábban is, az iparszerű borászkodás, a nagyüzemi kitekintés és tapasztalat nála éppúgy megvolt, mint Sike Balázsnál, aki a szakirányú egyetem elvégzése után a Balaton déli partján, a posztszocialista téeszstruktúrában tanulta meg, mit jelent 25 ezer mázsa szőlőt feldolgozni. Egészen más lelkülettel bütykölte viszont szabad idejében saját kis parcelláit a Csobáncon. Egyszer éppen egy szigligeti pincében palackozta pár száz darabos tételét, amikor találkozott Mező Sándorral. A találkozásból barátság, a barátságból közös munka és vállalkozás született. Hasonló szakmai tapasztalatokkal a hátuk mögött mindkettejükben ott volt a becsvágy, hogy ne csak jó értelemben vett tömegborokat, hanem termőhelyi sajátosságokat kifejező, egyedi tételeket is létrehozzanak. Nyilván mindkettő más-más lelkületet igényel, de miért ne férhetne meg egy emberben a kétfajta szemlélet. Skizo. 2007-ben mondták ki először ezt a szót, hiszen világosan érzékelték, mekkora különbség elkészíteni egy szuper dűlőből 2-300 liter bort, mint levezényelni sok ezer liter megszületését. De távol áll tőlük az is, hogy a másik végletbe essenek. Az agyonkoptatott és hamar lejáratott kézműves szót kizárólag ironikus értelemben használják. A magyar borászokra oly jellemző, könnybe lábadt szemű parasztromantika, a bor mitizálása, a szakrális régióba emelt eufemizmus az ő trendi, modern kis badacsonytördemici kóstolótermükben nemigen kap helyet. Kérdezem tőlük, hogyan viszonyulnak hozzájuk a borásztársadalom prominensei. "Mi vagyunk a hülyegyerekek, akikre apaian legyintve ráhagyják, hadd csinálják a maguk bolondériáját" - mondják vigyorogva.

 

Itt vagyok, igyál meg!

 

Szóval nem akartak beleragadni a kannás történetbe. Mert azért, valljuk be, egy jó lédig reduktív fehérbort vagy rozét elkészíteni valójában rutinfeladat, nem nagy was ist das. Ha az emberben van némi igény az önmegvalósításra, akkor előbb-utóbb többet akar. Mondjuk saját palackos bort készíteni. Élve munkahelyük kihasználatlan kapacitásával, elkezdték kimazsolázni a saját és a felvásárolt szőlőből a jobb sorsra érdemes tételeket. Ezeket megvásárolták a cégtől, és elkezdtek saját brandjük alatt palackozni. Vétek lett volna azokat a borokat elkannázni. Így született meg a Skizo színes sorozata. A címke telitalálat, mintha egy kéz felénk nyújtaná a palackot ezzel a felszólítással: "Tessék, itt vagyok, igyál meg!" Ezek a borok ár-érték arányukat tekintve verhetetlen játékosai a magyar felhozatalnak.

 

 

Az elmúlt három év a Skizo számára sikertörténet. Belecsaptak a lecsóba, és a semmiből mára 70 ezer palackot varázsoltak elő. A cél ez volt: legyen jobb, mint abban a kategóriában az átlag. Hogy legyen hibátlan, az nem kérdés, mert fájdalom, ma még mindig sok a hibás palackos tétel a piacon, ami 2014-ben azért elég abszurd. Még abszurdabb, ha a hibás bort el is lehet adni. A borszakmának az a nagy szerencséje, hogy hibás borba még nem halt bele senki. Sokszor maga a szakma sem egységes abban a kérdésben, mit tekintünk hibás bornak. Az uram-bátyám előbbre való, mint a tiszta alapokra fektetett szakmaiság. Viszont a Sike-Mező páros ebben a játékban nem vesz részt.

Skizóék számára a gazdasági racionalitás fontos vezérelv. Tudják, a történet korántsem úgy működik, hogy van egy jó borod, elküldöd a borversenyre, rommá nyeri magát, mert tényleg olyan jó, ráraksz egy címkét, kirakod a polcra, és holnaptól kezdve mindenki a te borodat issza. A jó bor mögé kell csak igazán jó stratégia. 2010-ben megtervezték, 2011-ben már szárnyait bontogatta a borház. A 40 hektár szőlőterületet Balázs tulajdonosi szemmel felügyeli, a Skizo borok alapanyagai többnyire innen származnak. A hozamkorlátozás ebben a kategóriában nem olyan súlyos kérdés, ha a termés netán meghaladja a tőkénként két kilogrammot, akkor azért senkinek nem kell harakirit elkövetnie. Egy reduktív fehérbornál a tőkénkénti 2-2,5 kilogramm teljesen normális mennyiség.

 

 

Sike Balázs és Mező Sándor Badacsonyról

 

- Badacsony. A borvidék, mely a maga jelenével és múltjával inspirálója a bennünk megszületett gondolatnak, a Skizónak.
 
- Otthonunk és munkahelyünk, a borkészítés terén a jövőnk.
 
- Elvitathatatlan érdemű dűlők, melyeknek művelése évtizedek óta megoldatlan probléma.
 
- Perspektívát jelentő szőlőfajták. A belőlük készíthető borok stílusa folyamatosan formálható.
 
- Szőlőtermesztők és borászok számára komoly kihívást jelentő szélsőséges talajösszetétel és klíma.
 
- Az itt élőket és az idelátogatókat rabul ejtő, egyedülálló természeti szépség.
 
- Badacsony. Mindezekből összeálló fogalom, a szőlő- és borkultúra hagyatéka.
 
- Reméljük, hogy általunk gazdagodhat a jelene és alakulhat a jövője.

 

 

Saját Kézből

 

Sike és Mező a prémiumszegmenset is elkezdte fölépíteni. A Saját Kézből sorozat egyrészt az SK-val rájátszik a Skizóra, másrészt annak magasabb szintű megnyilvánulása. Egyelőre két dűlőszelektált olaszrizling és egy kéknyelű alkotja a sort. Ezekben a borokban megvan a kettősség: technológia és kézművesség. Itt már meg-megvillan a termőhelyi adottság, bár ők aztán igazán tisztában vannak azzal, milyen sok idő és tapasztalat kell ahhoz, hogy valóban terroirborokról beszélhessünk, miközben manapság ezt a terminust a kézműveshez hasonlóan boldog-boldogtalan a szájára veszi, sokszor a tudatosság leghalványabb jele nélkül. Pince, hordó, minimális beavatkozás, pár száz palack. Ezek a paraméterek jellemzik a szortiment felső csúcsát. Ezek egyelőre csak borok mutatóban, egy pinot noir, egy cabernet franc. Ebben a szegmensben kap helyet majd a közeljövőben a furmint. Hogy milyen borkép lebeg a srácok szeme előtt? Előbb-utóbb igazi terroirborokat is szeretnének pályára állítani, olyat, amiben benne van Badacsony szelleme. Bőszen és régóta kóstolják a nemzetközi mezőnyt. Nagy példakép számukra a német rajnai rizling (Mosel, Pfalz, Rheingau).

 

Inspiráló és elszomorító egyszerre, mert azokban a borokban minden benne van. Hosszú távon talán valami hasonlót lehetne felmutatni Badacsony környékén, mert az adottságok megvannak hozzá. Hagyomány és modernség együtt. Nagy kihívás, de legalább van miről álmodozni" - mondják.

 

Aztán ott van Tóth Sándor Balaton-felvidéki borász (Scheller Szőlőbirtok), a nagy példakép. Az ő szellemisége nem tűnhet el a magyar borvilágból. Az ő nyomdokain haladva szeretnék újraértelmezni a hosszan érlelhető termőhelyi fehérbort. Hiszen a valóban nagy borok igazi hosszútávfutók.

 

K.J.

Hozzászólás a cikkhez