Menü Keresés

Posztmodern borok

Húsz év, húsz szüret. A húszéves Etyeki Kúria dinamikus, fiatal, összetartó csapata Matolcsy Sára birtokigazgató vezetésével a 150 éves sváb pincéből a borvidék vezető borászatává nőtte ki magát. Modern, sőt posztmodern tételek születnek az ipari jelleget és az otthonosságot bravúrosan ötvöző nyersbeton falak között.

Jean-François Lyotard francia filozófus a posztmodernt a nagy elbeszélésekkel szembeni bizalmatlanságban határozza meg. Tudom, hogy ez most nagyon lila bölcsészdumának hangzik, de igyekszem megmagyarázni, mi köze ennek az Etyeki Kúria boraihoz. Kalandra fel!

Mondjuk, hogy a nagy bor egyenlő a nagy elbeszéléssel. A nagy elbeszélés tele van az élet nagy kérdéseivel, olykor még a válaszaival is. Minden sora vérre megy, fantázia és valóság csodás cuvée-je, nagy ívű sztori, lehet azonosulni a főhőssel, míg olvasom, egy másik életet élek, a szövegnek éghajlata van, ahogy Márai mondja. A nagy borok mögött nagy sztorik vannak, olyanok, mint a klasszikus nagy regények. Fénylő csillagképek a világ bortérképének egén: Petrus, Ornellaia, Opus One, Château Lafi te Rothschild, Romanée-Conti.

Ilyen Kis Göncöl az Etyeki Kúria

Mi van azokkal a borokkal, amelyek nem válnak ikonokká, mégis útmutató szerepet játszanak a magyar boréletben? Na, pont ilyen Kis Göncöl az Etyeki Kúria. Nem Háború és béke, hanem Esterházy Termelési-regény. Mondom, posztmodern. Esterházyhoz hasonlítani már csak azért sem öncélú, mert 2009-ben szoros együttműködés kezdődött a magyar– osztrák határ közelében fekvő trausdorfi Esterházy borászattal. Nekik köszönhetően anno Rudolf Krizán volt a főtanácsadó, ma az Esterházy birtok révén világhírű francia tanácsadó cég dolgozik nekik, egy olasz geológus segítségével telepítettek legutóbb, szem előtt tartva, hogy az éppen aktuális talajszelvényhez milyen fajta illik.

Az etyeki borvidék adottságait a Champagne-éhoz szokták hasonlítani. Törley József anno erre a hasonlóságra alapozta budafoki pezsgőüzemét, sokak szemében Etyek „tehetsége” ki is merül a tisztességes pezsgőalapborok készítésében. Érdekes, hogy a rendszerváltás után mégis itt kelt életre az egyik első magánborászat, az azóta elhunyt Báthori Tibor pincészete, aki öreghegyi chardonnay-jával bebizonyította, hogy Etyek jobb sorsra érdemes borvidék, amit többek között a Kúria sikertörténete is bizonyított.

Etyek a magyar bortérképen

Báthori a modernséget teremtette meg a borvidéken. Ő írta fel Etyeket a magyar bortérképre. Ahogy a Báthori-emlékkönyvben olvasható: „Báthori a pezsgő alapanyagául is szolgáló fajták, mindenekelőtt a chardonnay és a sauvignon blanc avatott mestereként, valamint a modern hűtött erjesztés úttörőjeként érdemelte ki a szakma elismerését. A reduktív, azaz hűtött, levegőtől elzárt erjesztési eljárás révén megőrződnek a bor elsődleges illat- és aromaanyagai. Báthori Tibor ezekkel a jó egyensúlyban lévő, friss, dallamos, szép tükrű, elegáns savszerkezetű borokkal hívta föl magára a figyelmet akkor, amikor még a legtöbb borivó csak a lapos vagy durván savas borok közül választhatott.”

  • Nagy Vince, Matolcsy Sára, Merész Sándor

Amikor az Etyeki Kúria Borászat 1996-ban megalakult az Öreghegyen két hektár szőlőterülettel, már ezt a modern vonalat követte a borokban, és hamarosan a birtok küllemében is. Nem telt el pár év, és a borvidék vezető borászatává nőtte ki magát. Négy évvel később a 150 éves sváb pince fölött korszerű feldolgozó és borkóstoló épült. Az első igazi megújulás-modernizálás 2009-ben következett be, amikor Mérész Sándor csatlakozott a Matolcsy Sára által addig sikerre vitt Kúriához

Világlátott borász

Mérész egyike a világlátott, modern szemléletű borásznemzedéknek. Olyanokkal koptatta együtt az iskolapadot, mint Liptai Zsolt (Pannonhalma) vagy Ipacs Szabó István (Vylyan). A GATE Gyöngyösi Főiskolai Karán szerzett szőlészborász szakmérnöki diplomát. Két éven keresztül gyakornokoskodott a Kendall-Jackson Vineyards Winwood és a La Crema borászatban, majd idehaza 1999–2001 között Gál Tibor tanítványaként működött Egerben, a GIA pincészetnél. Utána Bolgheriben, az Aia Vecchia/Alfredo Pellegrini borászat falai között csiszolta tovább a tudását, innen 2005-ben tért vissza a Gál pince falai közé, majd 2006–2008 között a Ferenczi, illetve a Debreczeni birtokon kamatoztatta a megszerzett tapasztalatokat. A mozgalmas évek után a Kúriánál állapodott meg.

Óriási lehetőséget kapott, amivel élni is tudott: ma a Kúria az egyik legmodernebb technikával felszerelt borászat Magyarországon. A termékpaletta letisztult, az alapborok ropogós-reduktív cuvée-k, a prémium tételek fahordót is látott, a borvidékre jellemző fajtákat sorakoztatnak fel: chardonnay, sauvignon blanc, pinot noir. Mérész így jellemezte a Kúria borait: „Prémium borainkban Etyek tiszta, izgalmas ízvilágát tovább szeretnénk mélyíteni, amely munka folyamán a fajták karaktere, eleganciája és dűlőink szépsége, egyedisége kiemelkedő szerepet kap. Az alapborcsalád segítségével a mindennapi életbe szeretnénk egy csepp etyeki frissességet varázsolni a borfogyasztók asztalára.”

Stilizált figurák, absztrakt fonálmotívumok

A palackok új dizájnjáért Cordula Alessandri bécsi grafikus a felelős, aki számos európai borászat arculatán végzett már eredményes plasztikai műtétet. A sváb népi hímzések motívumvilágából merítő címkék letisztultságot, egyszerűséget sugároznak. A szortiment két szintje mindenesetre jól elkülöníthető egymástól, a hétköznapibb borokat stilizált figurák, a prémium kategóriát absztrakt fonálmotívumok fémjelzik.

A százötven éves pinceépület és a nyolcvanéves feldolgozó 2011-ben kőműveskalapács alá került. Új, korszerű borászat épült a helyükre. A beruházás eredményeként az épület alapterülete 220 négyzetméterről 1100-ra nőtt, és megvalósult például a gravitációs szőlőfeldolgozás.

 

Nyersbeton és hagyomány

Az épületet Bordás Péter tervezte (Bord Építész Stúdió) – nem ez az első borászat az életében, az látszik. Monumentális építkezésről volt szó, láttam néhány fázisában a munkálatokat, a hatalmas gödröt is, ahol ma a pince és a feldolgozó van. A birtok épülete a sváb pincék mintájára finoman beleolvad környezetébe. Látszik, hogy minden alá van vetve a borkészítés folyamatának, minden elképesztően praktikus. A szürke nyersbeton fal is lehet szép, még akkor is, ha nem borítják kortárs festmények vagy fotók. Rengeteg az üvegfelület, ennek köszönhetően még borús időben is inkább a letisztultságot veszem észre, nem az ipari jelleget. Sokat segít ezen a belsőépítészeti elképzelés. A vinotékában a párnákon visszaköszönnek a címkék motívumai, de minden apróság fontos és jól kitalált. Üvegen át láthat be a borturista a feldolgozóba és a pincébe is. Ma már olyan sok a látogató, hogy képtelenség lenne őket beengedni a pincébe, mert egyszerűen zavarnák a munkát.

Fantasztikus a kóstolóterem, amely 90 embert tud befogadni: konferenciákat is lehet itt tartani, profin fel van szerelve beépített vetítővászonnal és mindennel, ami ehhez kell. Kint szuper a borterasz a szőlő közvetlen közelében, mint egy heurigerben. Nem véletlen, hogy az egész úgy, ahogy van a modern, letisztult osztrák borászatokat juttatja az eszembe. Az Etyeki Kúria akár Ausztriában is lehetne. Hogy jött a képbe Sopron? Úgy, hogy Etyeken a pinot noirt leszámítva elenyésző a kékszőlő, a szortimentbe viszont szerettek volna még egy kis vörös vonalat csempészni. Sopron klímáját tekintve mutat némi hasonlóságot Etyekével, a kékfrankos pedig olyannyira illik Etyekhez, hogy már ott is próbálkoznak vele.

Az Esterházy birtok szőlésze-borásza gondozza az Etyeki Kúria soproni területeit, a telepítéstől a feldolgozásig folyamatos közöttük az eszmecsere. A soproni szőlőt Etyeken dolgozzák fel. Azt gondolnánk, az etyeki borok nem hosszútávfutók. Matolcsy Sára azt mesélte, hogy amikor nemrég megkóstoltak egy ’98-as sauvignon blanc-t, a bor nemhogy megállt a saját lábán, de kész bombázó volt. A Kúria pinot noirját vertikálisan egészen 2003-ig lehet visszakóstolni.

Mitől egyedi az etyeki?

A legfontosabb kérdés a számomra az, hogy mi az az etyeki karakter, ami ezekben a borokban megjelenik. Mitől egyedi az etyeki?

Mérész szerint Etyeknek van saját karaktere. A talajban meghatározó a mészkő, de nem mindenhol ugyanolyan típusú és állagú. Van, ahol mélyebben húzódik, és van, ahol morzsalékos formában, közelebb található a felszínhez. Éppen ezért az sem mindegy, hogy milyen alanyt és klónt használnak az egyes szőlőfajtákból, amikor például új telepítésről van szó. Mérészék az olasz geológussal, David Piccivel komolyan ráálltak az etyeki talaj felderítésére. Szóval a mészkő ott van majdnem mindenhol, a talajfelszínhez közelebbi részeiben is elég komoly mésztartalmat mérnek, ami karaktert ad a bornak. Hogy pontosan milyet? „Az erős savak mellett minerális érzetet” – fogalmaz Mérész. A hűvösebb klíma is beleszól ebbe, itt nem lehet olyan telt, koncentrált borokat készíteni, mint a délebbi borvidékeken. Itt törékenyebb szerkezetek, finom eleganciák jöhetnek létre.

K.J.

Hozzászólás a cikkhez