Menü Keresés

Olajokkal az egészségért

Tápláló olajok, avagy a hidegen sajtolt magok és csonthéjasok szervezetünkre gyakorolt hatásai – lássuk, mit tudnak különböző olajok formájában, és próbáljunk rendet tenni a telített és a telítetlen zsírsavak között is. Egy biztos: ha egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó, növényi eredetű, főként magvakból kinyert olajokat használunk, azzal már sokat tehetünk az egészségünkért.

A zsírokkal és olajokkal kapcsolatos kutatások eredményei, és a helyesnek gondolt irányzatok évtizedenként változnak: egyszer a vaj jó, aztán a margarin, aki nem olajjal főz, annak meg vannak számlálva a napjai, és egyébként is, a dédszüleink zsírt ettek zsírral, mégis ember lett belőlük.

Ez nem azért van, mert a gonosz multik össze akarják zavarni a vásárlókat, a gyógyszeripar meg hátradőlve várja a margarinmérgezettek tömeges gyógyszervásárlását. Egyszerűen az ilyen típusú kutatásokra fordított idő, energia és pénz, a telített és a telítetlen zsírsavak egészségre gyakorolt hatásainak megismerése más szinten állt 25 vagy akár 15 évvel ezelőtt is.

Néhány évtizeddel ezelőtt az egészségesnek kikiáltott margarinok tobzódtak az ipari transzzsírsavakban, amelyekről azóta kiderült, hogy kifejezetten károsak lehetnek az egészségre, komoly szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozva.

Nem kell ahhoz biológia-kémia szakot végezni, hogy el tudjunk igazodni a telített és a telítetlen zsírsavak között, hogy el tudjuk dönteni, mely zsírok hasznosak a szervezetünknek. Három csoportra oszthatjuk a zsírsavakat: lehetnek telítettek, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak.

A telített zsírsavak leginkább az állati eredetű zsírokban találhatók, de például – a növényi eredet ellenére – a kókusz- és a pálmaolajok is elsősorban telített zsírsavakat tartalmaznak.

Az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak viszont a növényi eredetű, főként magvakból kinyert olajok alapjai, amivel kiválthatjuk a telített zsírsavakat, és ezzel igazán sokat tehetünk az egészségünkért. Ma már a bioboltok mellett a legtöbb hiper- és szupermarket polcain is megtalálható legalább három-négyféle magolaj, amelyet nemcsak fűszerként, hanem (szinte) étrend-kiegészítőként is tarthatunk a konyhában. Nem az iparilag finomított napraforgóolajra gondolunk, hanem az élvezeti értékükben is kiemelkedő csonthéjasokból vagy magokból előállított, hidegen sajtolt fajtákra.

Általánosságban érdemes tudni, hogy a zsiradékok segítenek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában, a testünknek pedig a szénhidrátok és fehérjék mellett szüksége van zsírsavakra is a működéshez, úgyhogy érdemes valamilyen élvezetes formában a szervezetbe juttatni.

Itt van például a tökmagolaj, amely az ország nyugati felében, főként az Őrségben jellegzetes alapanyag, csakúgy, mint mondjuk a hajdina. A tökmagolajat pirítás és hántolás után hidegen sajtolják. Sötét, barnás-zöldes színe van, illatában a tökmagra, ízében enyhén dióra emlékeztet. Rendkívül magas a többszörösen telítetlen zsírsavtartalma. Sütésre nem alkalmas, fűszerként érdemes használni salátára, levesekbe, grillezett sajtra, de még desszertekben is érdemes kipróbálni. Főként hólyagproblémákra ajánlják, csökkenti a prosztata megnagyobbodását, és csökkenti a megemelkedett koleszterinszintet.

A dióolaj az egyik legnemesebb fajta, aranysárga színű, gazdag diós ízzel, amelyet már legalább kétezer éve ismerünk. Több mint 60 százaléka többszörösen telítetlen zsírsav, és mindössze 9 százaléka telített, ezenkívül magas az A- és K-vitamin-tartalma. Kívülről-belülről ápolja a bőrt, csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, és serkenti a vérkeringést.

A mogyoróolajnak magas antioxidáns- és E-vitamin-tartalma van, és szintén a bőrápolásban kiemelkedő.

A mákolaj szintén a karakteresebb ízű és illatú olajok közé tartozik – nem, nincs semmilyen tudatmódosító hatása, ellenben  kiváló desszerteket és salátákat lehet belőle készíteni. A mákra jellemző kesernyés íz az olajban is jellemző, vigyázni kell viszont a tárolásával: tartsuk sötét, hűvös helyen, akár hűtőszekrényben, hogy ne avasodjon meg. Általánosan erősíti a szervezetet, a csontokat, magas a többszörösen telítetlen zsírsavtartalma.

Sütéshez használják a szőlőmagolajat, amelynek teljesen neutrális, enyhe íze van, mégis rengeteg módon felhasználható. Magas az antioxidáns-tartalma, csökkenti a koleszterinszintet, védi az ereket, és az allergiás tünetek csökkentésére is javasolják. Krémek, majonézek, emulziók készülhetnek belőle, vegyesen más, karakteresebb ízű olajokkal keverve.

A szezámolaj főként az ázsiai konyhában jelenik meg, de érdemes vele közelebbről is megismerkedni. Kifejezetten intenzív ízű és illatú, világos, de határozott sárga színű, karakteres olaj, amelyhez kétségtelenül jól illik a fokhagyma, a gyömbér frissessége, a szójaszósz sóssága.

De ahogyan az eddig felsorolt olajokat, ezt is használhatjuk desszerthez – hűs fagylalthoz vagy sós karamellához például. Jót tesz a szívnek, a csontoknak, az anyagcserének, ápolhatjuk vele a hajunkat és a bőrünket is, és állítólag még a szorongáson is segít.

Nábelek Zsófia

Szilvás máktorta

(Nábelek Zsófia receptje)

HOZZÁVALÓK:

  • 350 g szilva
  • 100 g puha vaj
  • 50 g mákolaj
  • 50 g olívaolaj
  • 150 g cukor
  • 3 db tojás
  • 200 g darált mák
  • 1 db citrom héja
  • 2 tk keményítő

ELKÉSZÍTÉSE:
A szilvákat megmossuk, elfelezzük, kimagozzuk és egy sütőpapírral kibélelt, 24 centis tortaforma (vagy sütőtál) aljára fektetjük, vágott felével lefelé. A puha vajat, a citromhéjat és a cukrot addig habosítjuk, amíg kifehéredik és könnyű, krémes állaga lesz. Egyenként hozzáadjuk a szobahőmérsékletű tojásokat, mindig megvárva, amíg az alap felveszi. (Ne hideg tojást használjunk, attól a puha vaj hamar lehűl, megkeményedik, és a krém kicsapódik. Ekkor sincs baj, elég, ha vízgőz felett óvatosan rámelegítünk a keverőtálra.)

Miután felvette az összes tojást, kanalanként hozzáadjuk a darált mák és keményítő keverékét, majd kis adagokban hozzácsorgatjuk a kétféle olajat is. Viszonylag híg masszát kapunk, ami éppen hogy elfedi a felezett szilvákat, de sütés közben a tészta emelkedni fog. 135 °C-ra előmelegített sütőben 35-40 percig sütjük, tíz perc pihentetés után megfordítjuk. Szeletelés előtt hagyjuk hűlni legalább egy órát.

Hozzászólás a cikkhez