Menü Keresés

Megjelent a Magyar Konyha nyári száma Balaton 2019. gasztrokalauzzal!

Szenzáció! - Interjút adott lapunknak a júliusban százéves Bálint Gazda! Legfrissebb számunkban teszteltük a túróféléket, a legjobb budapesti tetőteraszokat, megkóstoltuk Rovinj legjobb éttermeinek kínálatát az Isztriai-félszigeten, bemutatjuk a sangiovese szőlőt. Főzőiskolánkban nyári burgereket sütöttünk, de szó lesz a prószáról, koleszterinmentes halételekről és málnás süteményekről is. Étlapunkon 33 fogás szerepel.

„A sörben női hormonok vannak. Ha túl sokat iszol belőle, hülyeségeket beszélsz, és nem tudsz vezetni.”
(Jack Nicholson)

MIELŐTT BÁRKI felpaprikázódna az amerikai színész kiszólásán, idézzük gyorsan Luther Márton protestáns prédikátort is: „A bor Isten ajándéka, a sör az ördögé.”

És Luther tudja, mit beszél, hiszen 1532-től – amikor is házassági ajándékba megkapta a wittenbergi kolostor használati jogát – haláláig sört főzött.

Az adománnyal serfőzési jog is járt, és a telkén a saját serét bárki kimérhette. Csak a minőségre ügyeltek a serbírók, akiket serkoptatónak neveztek.

A sörellenőrök bementek a főzdébe, friss főzettel lelocsoltak egy fapadot, elhelyezkedtek rajta, egy ideig iszogattak, majd vezényszóra felpattantak.

Ha a pad hozzáragadt a bőrnadrághoz és velük együtt a magasba emelkedett, akkor a serfőző nem sajnálta a malátát. A dolog rendben volt. Ám, ha a pad nem ragadt oda, bezárták a főzdét. És ezzel még Vörösmarty Mihály is egyetértett. Amikor az 1850-es években a Vasárnapi Ujság megkérdezte tőle, mi a különbség a pacsirta és a rossz ser között, állítólag azt felelte:

„A pacsirta fenn énekel, a rossz ser a fenének kell.”

A balatonvilágosi főzdét nem fenyegeti bezárás veszélye. Sőt, sokan éppen ezt – a kraft sörös forradalom második hullámával érkezett – márkát tartják a legtipikusabb balatoni világosnak. A Hedon-sztori (és egy kis komlótörténet) a 34. oldaltól olvasható.

Aki időt akar spórolni, csak az ízt spórolja meg. Ez a summája Buzás Attila Sándor tapasztalatának, aki idős fejjel kezdett el kecskesajtot készíteni. A kecskesajttól sokan idegenkednek, mert határozott ízű. „De hát legyen olyan, mint a ló könnye?!” – teszi fel a sajtmester a kérdést. Az ember könnye sós, de bevallom, fogalmam sincs, milyen ízű a ló könnye? (Megtudhatják a 20. oldalon.)

 

Kalandos Hegyi Zoltán rocker története is. A hajdani Sexepil együttes alapító énekese megvásárolt feleségével Mindszentkállán egy 1900-ban épült pajtát, a szárazföld közepén elnevezte Kikötőnek, és egy olyan közösségi teret teremtett, ahol még Cseh Tamás, Hobo és Sebestyén Márta is fellépett. „A dalmatám pöttyös, a pulim fehér, én sem vagyok százas” – mondja ironikusan a révkapitány, de igazi fogadósként gondolkodik: ha a róka és a nyest nem viszi el a tyúkokat, háromszázféleképp készít rántottát.



És sorolhatnám a témáinkat a köveskáli Kővirág étteremtől a Szent György-hegyi 2HA szőlőbirtokig, Napóleon csirkéitől Mautner Zsófia erdélyi lakomájáig, az áfonyától az ürmösborig, a könnyű nyári koktéloktól a Kir royal nevű aperitif születéséig, de attól tartok, úgyis kifelejtenék valamit.



Csak étvágygerjesztőnek: legfrissebb számunkban teszteltük a túróféléket, a legjobb budapesti tetőteraszokat, megkóstoltuk Rovinj legjobb éttermeinek kínálatát az Isztriai-félszigeten, bemutatjuk a sangiovese szőlőt (és a belőle készült toszkán bort).

Főzőiskolánkban nyári burgereket sütöttünk „Nem kell mindig marha!” felkiáltással, de szó lesz – nem is akárhogy – prószáról, koleszterinmentes halételekről és málnás süteményekről is.



Étlapunkon 33 fogás szerepel, de most nem a recepteket sorolom fel, hanem felhívom a figyelmüket egy igazi szenzációra.

Interjút adott lapunknak a júliusban százéves Bálint gazda. És ahogy ő mondja: ilyen születésnap csak egyszer fordul elő az ember életében.

Vinkó József, főszerkesztő

Hozzászólás a cikkhez