Menü Keresés

Megjelent a Magyar Konyha áprilisi száma!

Április számunkban rengeteg receptet kínálunk az immunrendszer erősítésére: méz és fokhagyma, fermentált alma és répa, savanyított retek és sózott citrom, a légutak tisztítására frissen reszelt torma és az üde zöldhagyma. Legfrissebb számunkban bemutatjuk a szentendrei Kávékalmár pörköldét, a legjobb fővárosi közösségi piacokat, készítünk tojáslikőrt, húsvéti kalácsot, báránykolbászt és nyúlgerincet is. Mészáros Gabriella a családi pincészetekről, Háy János pedig a keserű gyermekkor mégis mindent megszépítő húsvéti emlékeiről ír. Két híres, derűs emberrel beszélgettünk: Bíró Lajos séffel, aki életútját foglalja össze a disznót’Ortól a Bocuse d’Orig és az argentin José Cura tenorral, aki még húsvétkor is csak húst eszik hússal. Húsvéti számunkhoz Süteménykönyvet adunk ajándékba!

„Az ételed legyen az orvosságod!”

(Hippokratész)

A RÉGIEK HITTEK az illatok mágikus erejében. Az ördögöt tömjénfüsttel, a vámpírokat fokhagymával ijesztgették. Még a döghalállal is szembeszálltak, pedig a középkor embere semmitől sem rettegett annyira, mint a pestistől. Dürer metszetén az apokalipszis négy lovasa közül a Halál, a Háború és a Viszály félelmetes, erőteljes alakok, mégis a roskatag gebén poroszkáló, csontsovány, fogatlan vénember a legfélelmetesebb. Ő a pestis jelképe. Nyomában pusztulás jár, dögvész, az erkölcsi és a társadalmi normák széthullása. A tehetetlen pánik, hiszen a pestis megelőzése vagy gyógyítása érdekében az akkori ember nem tehetett semmit. Esetleg rózsaecetbe áztathatta keszkenőjét és azt szagolgathatta, miként Buzinkay György orvostudor ajánlotta 1739-ben, a debreceni járvány idején.

És mégis!

A legsötétebb reménytelenség óráiban fura alakok tűntek fel Velence, Róma és Marseille utcáin. A pestisdoktorok. Orvosok, akik hittek a fűszerek és az ételek hatalmában. Elsőként XIII. Lajos orvosa, Charles Delorme.

Doktor Csőr, ahogy a nép csúfolta. Mivel azt gondolta, hogy a betegség érintéssel vagy a levegő útján terjed, kitalált egy szkafanderszerű védőöltözetet. Hosszú, fekete szattyánbőr köpeny, széles karimájú kalap, bőrkesztyű, hosszú pálca, amivel a betegek ruháját felemelte. Az arcot csőrszerű maszk védte, a szemeket kristályüvegből készült szemüveg. A csőrbe gyógy- és fűszernövények garmadáját tömte: levendula, rozmaring, kakukkfű, szegfűszeg, orvosi zsálya és főként fokhagyma, rengeteg fokhagyma. A csőrfejet a karneváli nép – a maga morbid humorával – beemelte a velencei maszkok közé. Amin nevetni tudunk, attól már nem félünk annyira.

Nem mondom, hogy vegyünk fel hasonló maszkokat. És töprengtem azon is, helyénvaló-e gasztronómiai lapban betegségről beszélni. De hát ételeink mindig a gyógyszereink is voltak, ahogy a bölcs görög emlegeti a mottóban. Az angol hajósok savanyú káposztát ettek skorbut ellen, a spanyolnáthára fügeszirupot és limonádét ajánlottak, a régi szakácskönyvekben gyömbér, medvehagyma, zsálya- és rutatea, nádmézes pörköltkávé-főzet szerepel szuperételként. Még a karantén szó is a középkorból ered: a velencei tanács járvány idején negyven napig nem engedélyezte a hajósoknak a partra szállást.


A leghatásosabb házi gyógymód ma is az immunrendszer erősítése – és ilyen recept rengeteg található legfrissebb számunkban. Méz és fokhagyma, fermentált alma és répa, savanyított retek és sózott citrom (76. oldal), de köhögés ellen hatásos a kakukkfű főzete, a légutak tisztítására a frissen reszelt torma, az üde zöldhagyma is.

És létezik még egy csodaszer. A derű. Az olyan falstaffi figurák, mint Bíró Lajos séf, aki életútját foglalja össze a disznót’Ortól a Bocuse d’Orig (30. oldal), az argentin tenor José Cura, aki még húsvétkor is csak húst eszik hússal, és a pánikot egy legyintéssel félresepri (8. oldal), vagy éppen a saját útját megtaláló etyeki kecskesajtkészítő házaspár, Vida János és felesége, Kondor Oktávia.

Legfrissebb számunkban bemutatjuk a szentendrei Kávékalmár pörköldét, a legjobb fővárosi közösségi piacokat, készítünk tojáslikőrt, húsvéti kalácsot, báránykolbászt és nyúlgerincet is. Mészáros Gabriella a családi pincészetekről, Háy János pedig a keserű gyermekkor mégis mindent megszépítő húsvéti emlékeiről ír.

Végül az egyik kedvenc idézetem: „Az életedet csak úgy tudod meghosszabbítani, ha nem rövidíted meg.”

Vinkó József, főszerkesztő

Hozzászólás a cikkhez