Menü Keresés

Megjelent a legújabb szám!

Márciusi számunkban kidumáljuk a főzést: Litkai Gergely humorista elárulja hogyan lehet maszkban enni. Megtudhatják mit evett a csárdák költője, Petőfi Sándor. Terítékre kerül a kókuszdió, savanyítunk citromot, sütünk medvehagymás kalácsot, és főzünk kávéval. Legújabb számunkban megmutatjuk, hogy lehet megbolondítani a legegyszerűbb ételt: négy séfünk négyféle paprikás krumplit készít. Bemutatunk termelőket, cukrászt és borászt is. És ha kíváncsiak arra, hogy lehet-e böjt alatt bort inni, akkor olvassák el Mészáros Gabriella írását!

 „Az alapvető különbség a hentes meg a bankár között az, hogy az egyik sosem fogja megkérdezni: Lehet egy kicsivel több?” (Philippe Geluck belga grafikus)

AKÁR KÉT ÉVE IS – március idusán – lánglelkű vendéglősök még műsorra tűzték a forradalmi ifjak kedvenc étkeit. Az étlapokon feltűnt a Batthyány-mártás, a Kossuth-szarvaska, megszaporodtak a rostélyosok, az Anyám tyúkjából paprikás csirke készült. Az ember csüggedten tiltakozott, de a híres emberek híres ételei nevezetű klisét klopfolóval sem lehetett agyoncsapni.
A makacs vendéglősök nem engedtek a negyvennyolcból! Most nincs sem étterem, sem forradalmi menü. Helyette be kell érniük Petőfi Sándor gasztroportréjával. Ha kíváncsiak rá, mit evett valójában a költő, lapozzanak a 44. oldalra, ott minden kulináris titok kiderül.

Az emberek forradalom és járvány idején is szeretnek jókat enni és nagyokat nevetni. Litkai Gergely mondja ezt, a Dumaszínház művészeti vezetője.
A humorista (a 8. oldalon) elárulja a megfejtést a mindenkit foglalkoztató kérdésre: hogyan lehet maszkban úgy enni, hogy a maszk is fennmaradjon és az ember is jóllakjon?

Márciusi számunkban terítékre kerül a kókuszdió – gondolták volna, hogy a kókuszvíz annyira steril, hogy vészhelyzetben intravénásan is alkalmazható? Nem véletlenül nevezik a kókuszpálmát az élet fájának.


Savanyítunk citromot (marokkói recept alapján), sütünk medvehagymás kalácsot, és főzünk kávéval, hiszen a koffein nemcsak ajzószer, de fűszer is. El tudják képzelni, milyen lesz a kacsamell, ha őrölt kávéval dörzsöljük be sütés előtt?


Miként meg lehet „bolondítani” a legegyszerűbb ételt is. Négy séfünk ezúttal négyféle paprikás krumplit készít. Bíró Lajos az otthoni ízeket keresi, Pataky Péter a „menzarémségből” varázsol hedonista fogást, Varju Vili az Ürömi Hütte stílusára, Horvát Bence pedig a malaccsászár lassú főzéssel kinyert levére esküszik. No, melyikre támadt gusztusuk?

Bemutatunk termelőket, cukrászt és borászt is. A Molnár család Kisorosziban skót angus marhákat tenyészt, az Ági Álma Fűszerkert gyógy- és fűszernövényeket termeszt. 


Menyhárt Attila, a Kollázs és a Four Seasons főcukrásza a tökéletes desszertet keresi, az ostorosi Böjt Gergő pedig el akarja készíteni az ország legjobb bikavérét, ennél alább miért is adná az ember, ha egyszer valamibe belevág?

Amúgy is a böjt időszakába értünk. Amit ki-ki a lelkiismerete szerint tart. Manapság sokan az enyhített böjtöt követik, azaz csak hamvazószerdán, péntekenként és nagypénteken tilos a húsevés. Persze, aki a halat szereti, annak semmi gondja, hiszen a régi mondás szerint „Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája a legjobb böjt, főleg ha szerémi borban főtt”. A nagyobb kérdés inkább az, szabad-e inni böjt idején? És főként mennyit? Hiszen Szent Benedek regulája furfangosan fogalmaz, amikor egy heminában határozza meg a napi adagot:

„Egy hemina annyi bor, amennyitől megtalálod Istent, de még nem kísért meg az ördög.”


A mértékletesség parancsa minden vallás törvényei között szerepel, és tavaszi tisztítókúrát még azok is tartanak, akiknek a testi vágyak megfékezésével nem a lélek fölemelése a céljuk, hanem az ideális testsúly.
De ezt nem böjtnek nevezném, inkább fogyókúrának. Az is hasznos, ám lelki megtisztulás nélkül a testi sem sokat ér. A legrosszabb persze az, ha az ember úgy böjtöl, mint a pap macskája. Suttyomban eszik.
Vinkó József, főszerkesztő

Hozzászólás a cikkhez