Menü Keresés

Jön a kofahajó. Új árnyalattal gazdagodik a dunai gasztronómia

A Pannónia Gasztrohajó már három éve dübörög Ruprecht László séf vezetésével, s mellette vannak más izgalmas hajók is a Dunán, például a Kossuth Múzeumhajó, fedélzetén a Vén Hajó Étteremmel. Választék tehát már most is bőven akad, ha valaki Budapest dunai panorámájában gyönyörködve vágyik kulináris élvezetekre is, a paletta azonban tovább bővül: szeptembertől a Kossuth egy része kofahajóként várja a vásárlókat és az egyszerű, piaci falatokra vágyó vendégeket. A siker borítékolható.

Mi születik abból, ha két jó értelemben vett megszállott ember, a gasztronómia, illetve a hajók szerelmese találkozik egymással? Olyan kezdeményezések szökkenhetnek szárba, amelyek egyesítik a kétfajta élményt, a hajózást és a kulináriát, és biztosak lehetünk abban is, hogy mindezt a legmagasabb színvonalon teszik.

(Ruprecht László)

Ilyen találkozás volt Ruprecht Lászlóé és Sztankó Attiláé. Egyikük a SVÉT (Stílusos Vidéki Éttermiség) alapító-elnökeként, különböző rendezvények és vendéglátóhelyek gasztronómiai tanácsadójaként és két lábon járó „gasztroműhelyként” számos projekt útját egyengette az igényes gasztronómia felé. Nem kevés tapasztalata van tehát az egész országból, és az is látszik, hogy nem nagyon tud sokáig megmaradni ugyanazon konyha falai között, s mindig valami újdonságon töri a fejét.

(Sztankó Attila a hajózás megszállottja)

Másikukat szintén fiatal korban fertőzte meg a szenvedélye, ami a mai napig hajtja: vidéki fiúként hajósok között lelt barátokra Budapesten, s mára amellett, hogy az övé Közép-Európa legnagyobb rendezvényhajója, az Európa Hajó – amely otthont ad a Magyar Konyha szeptember végi A piac konyhája című konferenciájának is –, az általa igazgatott Európa cégcsoport és a neszmélyi önkormányzat által közösen létrehozott Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány hét muzeális értékű, veterán hajót kezel. Amikor a Duna-parton sétálunk, talán nem is figyelünk oda eléggé, milyen történelmi levegő árad ezekből a hajókból.

Ékszerdoboz a Dunán

Három éve futott ki először a Pannónia Gasztrohajó, amely meghitt miliőjével olyan, mint egy ékszerdoboz. A patinás, faborítású belső tér még hűvösebb időben is barátságos légkört áraszt, az ablakon kinézve pedig Budapest legszebb, csak a Duna közepéről élvezhető panorámája tárul a vendégek szeme elé.

Az elképzelés az volt, hogy minden alkalommal a Stílusos Vidéki Éttermiség tagjainak kínálata, tehát mára 16 vidéki étterem hat-nyolc fogásos vacsorája mutatkozik be úgy, hogy az éttermükre, a régiójukra jellemző ételek és borok kerülnek terítékre. A koncepció olyannyira jól lett kitalálva, hogy Ruprecht László elmondása szerint három éve semmit sem kellett változtatni rajta.

(Pannónia Gasztrohajó)

Arra talán nem számítottak, hogy a külföldi turisták, a Duna-korzó szállodasorának lakói közül kerülnek ki zömmel a vendégek, de természetesen erre is fel voltak, fel vannak készülve. A fogásokon keresztül Ruprecht séf úr kalauzolja a vendégeket – angolul vagy németül is – a magyar gasztronómia és borászat rejtelmeiben, sőt, a kivilágított budai vár és a Parlament között hajózva még a Pannóniáról és a főváros nevezetességeiről is idegenvezetést tart.

(Vén Hajó Étterem a Kossuth fedélzetén)

Így a vendégek, miközben a 21. századi Budapestet csodálják, történelmi utazást tehetnek, de ízutazást is a Hajdúságban, Baranyában vagy a Balatonon. Hogy milyen sikerrel, azt jól érzékeltetik a Tripadvisor oldalon található értékelések. Izgalmasan fonódik össze tehát a mai gasztronómia és a két világháború között, 1927-ben épült Pannónia hajó története, és el lehet képzelni, mindez milyen élmény lehetett augusztus 20-án, a tűzijáték ideje alatt.

Két évszázad találkozik

A hajón a SVÉT tagjai – az encsi Anyukám Mondta; a balatonfüredi Baricska Csárda; az egri Brumbrum lényegében büfé; az Első Mádi Borház; az Erhardt Étterem Sopron; a mádi Gusteau Kulináris Élményműhely; a veszprémi GUSTO13; a debreceni IKON Étterem; a rácalmási Jankovich Kúria; a balatonszemesi Kistücsök Étterem; az egri Macok Bisztró és Borbár; a villányi Mandula Étterem és Bor-Bár; az etyeki Manga utazó gasztroműhely; a noszvaji Nomád Hotel; a palkonyai PalKonyha; a miskolci Pizza, Kávé, Világbéke; a szigetmonostori Rosinante Étterem; a pannonhalmi Viator Apátsági Étterem; a perbáli Walter Vendéglő – mutatkoznak be, találkozik tehát a múlt század eleganciája és a kortárs konyhák izgalmas kínálata.

De az elmúlt három év tapasztalatai azt is megmutatták, hogy ez nem igazán ösztönzi utazásra a vendégeket. Megelégszenek azzal az élménnyel, amit a hajón kaptak. Azt azonban leszögezhetjük, hogy a vidéki éttermek a hajóval gyakorlatilag bevették Budapestet, hiszen magas színvonalú és nagyon népszerű gasztronómiai élményt kínálnak. Az elmúlt években pedig tökéletesedett a logisztika, az adott régió alapanyagai egyre könnyebben jutnak el a régen utasszállító hajóként működő Pannónia minden igényt kielégítő, csúcstechnológiai megoldásokkal kiépífotó tett konyhájába. A hajó hétfő kivételével mindennap kifut a Dunára a Lánchíd pesti hídfőjénél található kikötőből.

Múzeum és étterem

A múlt századi hajók új életre keltése mögött szinte kivétel nélkül megtalálhatjuk a Zoltán Alapítványt, amely az egyik gőzhajóról kapta a nevét. A hajók egy része a Neszmélyi Hajóskanzenben látható: a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kiállítása – amely a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kiemelt támogatásával valósult meg – idén július 30-tól látogatható, és betekintést nyújt a Budapest látképét hosszú időn át meghatározó gőzhajók történetébe. Itt horgonyzik a Zoltán gőzös és a Neszmély gőzhajó, osztálykirándulások számára is alkalmas matrózkabinokkal és kalóztanyával.

(Kofák a Duna-parton, 1934-ben)

Több, az alapítvány által kezelt hajó viszont pesten állomásozik – ezek alkothatják egy leendő Budapesti Hajómúzeum alapját. Ilyen például a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdonában lévő Lajta Monitor Múzeumhajó, az utolsó magyar tengerjáró hajó, a Kassa, amely jelenleg jazzhajóként üzemel, a Gróf Széchenyi lapátkerekes hajó, vagy az – eredetileg Ferencz Ferdinánd Főherceg névre keresztelt – Kossuth is. Mindez nem függetlenül attól, hogy a Zoltán Alapítvány szeretne a hajóinak olyan szerepet találni, hogy a köz szolgálata mellett el is tudják tartani magukat, tehát hosszú távon megtermeljék a fenntartási költségeiket. És itt jön be újra a gasztronómia.

Az 1913-ban épült Kossuth Múzeumhajón ingyenesen látogatható a Közlekedési Múzeum gőzhajózás-történeti kiállítása: a száznégy éves műemlék Kossuth hajó az egyetlen, eredeti formájában fennmaradt termes személygőzös Magyarországon, fedélzetén a hajózás számos érdekes relikviájával, így látható a jármű teljes egészében megmaradt gőzgépe és lapátkereke, valamint a kormányszerkezet is.

Kofahajó – Market Port
A Kossuth Múzeum-hajó aktív korában a klasszikus értelemben vett személyszállítás mellett időszakosan Mohács–Budapest és Esztergom–Budapest viszonylatokban úgynevezett kofahajóként is működött. Ezen járatokon a vidék termelőit áruikkal együtt hozta fel a fővárosba, akik termékeiket a vásárcsarnokban értékesítették. Ilyen alkalmakkor állatokat, gyümölcsöket és zöldségeket szállítottak.

Az ellátási lánc fejlődésével lassan elmaradtak ezek a járatok, és az utasok inkább kirándultak a hajókkal. A Zoltán Alapítvány célja a régi kofahajójáratok megidézése, ahol a vidéki kézműves termékek vásárlása közben kofahajós ételeket is fogyaszthatnának a látogatók. Így belekóstolhatnak a vidékbe úgy, hogy nem kell elutazniuk Budapestről.

Az ilyen típusú attrakciók hozzájárulnak a Budapestről kialakított imázs népszerűsítéséhez – a főváros és a turisták legnagyobb megelégedésére.

De itt várja a vendégeket a Vén Hajó Étterem is, újragondolva a magyar gasztronómia legendás fogásait. S az újabb csavar, Sztankó Attila és Ruprecht László legújabb megvalósult álma: a Kossuth szeptembertől helyet ad egy őstermelői piacnak, így részben újjáéled a korábbi kofahajó műfaja, amikor a Dunán szállították a fővárosba a terményeket. A piacon a vendégek amellett, hogy kézműves termékeket vásárolhatnak, ehetnek is: néhány egyszerű, de jó minőségű, klasszikus fogás lesz kapható, így ebédelni is járhatnak ide a belvárosi hivatalok minden újra nyitott és kíváncsi dolgozói, a turisták és az egyetemisták is. A piaci ételkínálat szakmai felügyeletét szintén Ruprecht László látja majd el, így a siker nemcsak várható, de garantált is.

Sümegi Noémi

Hozzászólás a cikkhez