Menü Keresés

Halászcsárda a híd tövében

„Egyre többen tudják Szolnokon, hogy igazi tiszai halászlét csak a Halászcsárdában lehet kóstolni” – hirdeti magát a Tisza-parttól nem messze működő étterem. Joggal.

A halászlé viszonylag új keletű eleme a magyar konyhának: 1840-ben találkozunk vele először Czifray István magyar nemzeti szakácskönyvében. Abban az időben lett nemzeti eledel, amikor a magyar konyhát meghódította a sokáig lenézett törökbors, vagyis a paprika, amely oly sok, ma már hagyományosnak tekintett magyar étel mellett a halászlének is a sava-borsa. A nemzeti eledel kifejezést persze idézőjelbe is tehetjük, hisz aligha van olyan kérdés, amelyben a nemzet megosztottabb, mint a halászlé elkészítésében.

Három alapvető iskola van: a tiszai, a dunai és a balatoni, de ez csak a kiindulás. Máshogy készítik a halászlét Baján, mint Komáromban, máshogy Lellén, mint Füreden, és másként Szolnokon, mint Szegeden.

A szolnoki halászlé alapvetően tiszai halászlé: tésztát sohasem tesznek bele, és alapléből készítik, amit aztán át is passzíroznak. Szolnokon is készül halászlé pontyból és harcsából, az igazi szolnoki halászlé azonban sokféle halat tartalmaz. Ponty, harcsa, süllő, törpeharcsa a klasszikus sorrend a bográcsban, sok vöröshagymával, nyakon öntve paprikával.

Hogy hol kóstolhatjuk meg? A belvárosi Tisza-híd lábánál, az egyszerűen Halászcsárdának hívott halászcsárdában, ahol faborítású falak és halászhálók hoznak kedvet a halászléhez.

Szolnoki Halászcsárda
Szolnok, Damjanich utca 1.
Tel.: +36 (56) 429-519
halaszcsarda.109.hu

A vegyes tiszai halászlé mellett kérhető csak pontyból vagy harcsából készült változat is, a korhely halászlét pedig a vendég kívánságának megfelelő halból, belsőséggel vagy anélkül készítik el. Egy adag hét deciliter, így legalább ketten jóllaknak belőle, akárcsak az egészben sült pisztrángot, roston sült süllő- és harcsaszeleteket tartalmazó haltállal. Halászlében aligha találunk jobbat a környéken..

L.Z.

 

Hozzászólás a cikkhez