Menü Keresés
Megtekintés a térképen Térkép bezárása

Asztalka Cukrászda

Mindketten Németországban lettek a torták és a sütemények szerelmesei. Berke Márta gyermekvigyázóként dolgozott, Kocsis Regina nyelvet tanulni ment Németországba. Kettejük története Budapesten folytatódott, az Asztalka Cukrászdában. Minőségi alapanyagok, kézműves munka, fantázia és frissesség jellemzi a munkájukat.

Berke Márta gyermekvigyázóként került Nürnberg mellé, és nem kis meglepetésére kiderült, hogy Petra, az anyuka a környék legjobb cukrásza. Hamarosan együtt jártak a piacra süteményt árulni, és a magyar lány lassan kitanulta a sütés csínját-bínját. Megtanulta, hogy szezonális alapanyagból készül a legjobb sütemény, hogy a tortakészítés lényege a kreativitás, és a legizgalmasabb falatok nem a receptek pontos betartásakor születnek. Hat éven keresztül minden nyarat Németországban töltött. Mikor hazajött Budapestre, folytatta a sütést, főzést. Eleinte a barátok, később már azok barátai is hozzá jártak, ha édességre vágytak. Bár restaurátor a szakmája, minden vágya az volt, hogy egy családias cukrászdát nyisson valahol Budán. 

Kocsis Regina nyelvet tanulni ment Németországba. Vannak véletlenek vagy csodák, mert ő is olyan családhoz került, ahol a mama hobbija a sütés volt. A két nő egymásra talált. Hiába fogyókúrázott az egész család, ők csak gyártották a tortákat, sütiket úgy, hogy végül az egész utcát ellátták desszerttel. Reginát elragadta a sütés varázsa. Meg se várta, hogy hazaérjen Budapestre, beiratkozott Frankfurtban egy cukrásziskolába. Szerencséje volt, a híres Jamin cukrászdában lett gyakornok. A német cukrászati műhelyben töltött idő csak elmélyítette a szenvedélyét. Mikor Budapesten felvették a bölcsészkarra, első útja a Gundel cukrásziskolába vezetett, ahol múlt szeptemberben kapta kézbe bizonyítványát. A két lány sorsa Budapesten fonódott össze. Márti 2013 őszén nyitotta meg az Asztalkát a vízivárosi templom szomszédságában. A családi hangulatú cukrászdának, ahol mindig frissek voltak a torták és minden vendéget mosollyal fogadtak, hamar híre lett Budapesten, és Márti rádöbbent, hogy segítségre van szüksége, egyedül nem tudja vinni az üzletet. Ekkor toppant be a cukrászdába Regina, aki épp szakmai gyakorlathoz keresett cukrászatot. Megkóstolt egy tortát, körülnézett, és megkérdezte Mártit, lehet-e gyakornok az Asztalkában. Azon nyomban megállapodtak. Az idő igazolta a hirtelen döntést. Regina lett a cukrász, Márti pedig a cukrászda háziasszonya.

És hogy milyenek a torták és a sütemények az Asztalkában? Ne várjunk Esterházy-tortát, túrós rétest vagy macaront. Ne reméljünk tortacsodákat, a textúrák különös játékát sem. Márti és Regina tortáit az egyszerűség jellemzi. Minőségi alapanyagok, kézműves munka, fantázia és mindenekelőtt frissesség. Folyamatosan sütnek, a cukrászpultban mindig hat torta van kitéve, ahogy elfogy az egyik, jön egy másik fajta. Szinte mindig talál újdonságot a betérő, de vannak már kedvencek is, mint az almabortorta, a német Himmelreich, a liszt nélküli málnás csokitorta - friss gyümölccsel készült finomságok, amelyeket tavasszal a vízivárosi templom melletti téren kirakott asztalkák körül ülve kóstolhatnak a vendégek. Esküvők alkalmával személyre szóló tortákat terveznek - hosszas megbeszélések előzik meg az alkalomhoz illő desszert elkészítését. Regina és Márti a farsangra is készül, mert a vidámság, az élet és a sütemények élvezete az Asztalka legfőbb erénye.

M.O.

Hozzászólás a cikkhez