Menü Keresés
Megtekintés a térképen Térkép bezárása

Aszalt szilva

Göcsejben még most is hagyományos aszalókban készülnek a szárított gyümölcsök. Szeptemberben Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban, és kezdődhet a „szíva”, a körte, az alma aszalása. Karácsonyra pedig kész az aszalt szilva, ami mára Göcsej védjegyes termék. Igazi zörgős szilva, eláll egész télen.

A török hódoltság után elnéptelenedett vidéket az olajipar megjelenéséig a világ végének tartották. Erre utal a Göcsej név eredete is: a gidres-gödrös, eldugott helyeket errefelé ma is göcsejesnek nevezik. Pedig harcos nép lakta valamikor a vidéket, az erdők, dombok szegleteibe kisnemeseket költöztettek, hogy védjék a nyugati végeket. Ilyen kis végvár volt Barabásszeg, Milejszeg, Pálfiszeg is. A zalai Svájc.

Szeptember első heteiben befűtenek Göcsejben. Legalábbis ezt mondják a helyiek, amikor Becsvölgye környékén a férfiak tüzet raknak az aszalókban. Ekkorra a szilva már jó érett, könnyen leverhető póznával, és kezdődhet az aszalás. Az érettség mellett persze a "szíva" fajtája is fontos: aszaláshoz az őshonos, zamatos hosszúszilva a legjobb. Hogy ez a fajta még nem pusztult ki, az Kovács Gyula pórszombati erdésznek is köszönhető. Évek óta gyűjti a magyar kertek ősi gyümölcsfajtáit. Becsvölgyén tíz éve még minden második háznál volt szilvaaszaló. Idén ősszel már csak négyen aszalnak a faluban.

"Én beleszülettem a szilvába. Aszaltak a szüleim, nagyszüleim, már az ötödik nemzedéket képviselem. Sőt, a hatodikat. A kis unokám is szilvát hord a kisvödrében homok helyett." - mondja Vincze Lajosné.

Szilvaszüret idején Vinczéék három hét szabadságot vesznek ki. Napközben szedik, verik a szilvát, becipelik az aszalóba és a cserénybe öntik. A cserény fenyőfából készített, másfél méteres, tepsiszerű tálca (centiméteres távolságokra belécezve), amin a gyümölcsöt alulról is átjárja a meleg levegő, így az aszalás gyorsabb és tökéletesebb. Előkészítik a kanárist (a zárt tűzteret), amit samott-téglából építenek, majd samottpor és föld keverékével lesároznak, végül száraz homokkal beterítenek, hogy ha véletlenül meg is reped, akkor se szivárogjon ki a füst. Ez azért fontos, mert az aszalás meleg levegővel történik, és ha a füst a zárt tűztérből kiszivárog, akkor füstös íze lesz a gyümölcsnek.

"Egy cserényre 30 kg szilvát lehet ráönteni. A mi aszalónk nyolccserényes, tehát két és fél mázsa. Egy mázsa nyers szilvából 20-22 kg aszalt szilva nyerhető. Kevesebb, mint a negyede. Idén úgy 32 mázsa szilvát aszaltunk, el lehet képzelni, mire mindet kézzel megmostuk, a derekunk majd leszakadt." - mondja Vinczéné.

A szilva mellett almát és körtét is aszalnak, ezt hat-nyolc szeletre vágják és kimagozzák. A fölső két cserényen alma van. Ez azért fontos, nehogy a szilva leve rácsöpögjön az almára. Az aszalóban a hőmérséklet állandóan 90 °C, mert ha lejjebb esik a meleg, a szilva "meghamvasodik", elveszíti szép, fényes színét.

"Sokan megkérdezték tőlem vásárokon, hogy ugye ez cukros vízben meg van mosva, azért ilyen fényes. Mondom erre, ne sértegessen engem, ez Göcsej védjegyes termék. Igazi zörgős szilva, eláll egész télen. Ebbe beleaszalódott minden zamat. Háromszor annyi enzimet, vitamint tartalmaz, mint a friss."

És ez így megy három héten keresztül, amíg a szezon tart. Ilyenkor külön alszanak, mindenféle csörgőórákat, vekkereket húznak fel, nehogy a láng kialudjon. A tűzre háromóránként tesznek egy ölfát, a hőmérséklet nem ugrálhat. És akkor még nem beszéltünk a magozott szilváról és a töltött aszalt szilváról. Mert a magozott szilva úgy készül, hogy félig megaszalják a gyümölcsöt, majd megvárják, amíg kihűl, és kézzel kinyomják belőle a magot.

"Olyat nem lehet, hogy előtte kettévágjuk és kivesszük nyersen belőle a magot, mert akkor ráég a cserényre. Félig meg kell aszalni, majd kinyomni belőle a magot, utána visszatenni az aszalóba."

És hogy mire jó az aszalt szilva? A göcsejiek csemegének és levesbe fogyasztották. A híres göcseji tollfosztókban ezt kínálták a pogácsa és a perec mellé. Egész télen ezt ették, hiszen az aszalás az egyik legjobb tartósítás. Vincze Edit aszalt gyümölcsökből, szilvapálinkából, szegfűszeggel és fahéjjal ízesített bóléval kínál. Az utolsó szilvák aszalódnak a cserényekben. A kész gyümölcsök fűzfa kosarakban sorakoznak és várják a hidegebb időt, hiszen egy hónapra van szükség, hogy a dér hatására megpuhuljanak és elnyerjék a tipikus göcseji aszalt hosszúszilva ízt."Mikulás-csomagokba pont jó lesz" - mosolyodik el.

Göcsej védjegy 

A Göcsej Kistérségi Társulás védjegyet alapított a helyi termékeknek. Az aszalt szilva, a tökmagolaj, az akácméz és nem utolsósorban az erdőkben gyűjtött gombák aszalványai méltón képviselik Magyarországot a külföldi piacokon is. A védjegy kitörési pontja, eszköze lehet a helyi termékeknek, ismertebbé, elismertebbé teheti a Zala megyei Göcsej térségét.

 

Hozzászólás a cikkhez