Menü Keresés
Megtekintés a térképen Térkép bezárása

A méz

Hérodotosztól tudjuk, hogy a mézhamisítás nem csak mostanság divat. Kis-Ázsiában akkoriban nem cukorból, hanem búzából és tamariszkuszból állították elő a műmézet. Az ókori népek körében ugyanis legalább olyan népszerű volt a nektár, mint manapság.

Az ókorban nemcsak ételek és italok - főképp a bor - édesítésére használták a mézet, hanem a zöldségek és a gyümölcsök konzerválására is. Homérosz kedvence - műveiből tudjuk - a mézben eltett birsalma volt. A mézet gyógyszerként is alkalmazták: növeli a teljesítőképességet, csökkenti a gyulladást, méregtelenít, de még a bélféreg ellen is hatásos. Csecsemőknek tápszerként is adták, a felnőttek kenőcsöt és balzsamot kevertek belőle.

Napjainkban a repce, az akác, a hárs és a napraforgó virágjáról gyűjtött nektáron kívül már medvehagymáról, gesztenyéről, galagonyáról vagy olajfűzről gyűjtött méz is kapható, s gyógynövényes mézek is készülnek: vagy gyógynövényültetvények mellé telepítik a méhcsaládokat, vagy magas nyomáson oldják ki a növényi hatóanyagot és adagolják a mézhez.

Magyarországon a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő szerek komoly problémát jelentenek a méhészeknek, ahogy az is, hogy feltehetően a környezeti ártalmak miatt a méhek egyre kevésbé állnak ellen a betegségeknek, ezért néhol folyamatosan gyógyszerezik őket. Ráadásul az utóbbi években több olyan idegen kórokozó is megjelent hazánkban, amelyekhez az európai házi méheknek nem volt módjuk alkalmazkodni. A szakmában ezért most arról zajlik a vita, hogy megengedhető-e a mézben 1-2 mikrogrammnyi antibiotikum. A magyar hatóságok zéró toleranciát hirdettek az antibiotikumok ellen, s megtiltják a magyar méz forgalmazását már kilogrammonkénti 1 mikrogramm antibiotikum esetén is. Európa országaiban viszont akár 10 mikrogrammot is megengednek.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnél a szakmai viták ellenére is úgy látják, hogy a magyar méz egészséges. Az elmúlt tíz évben sokat javult a helyzet, s az ellenőrzéseknek köszönhetően az áruházláncok is egyre igényesebbek, mégis érdemes jó hírnevű méhésztől vásárolni. Szép számmal vannak biotermelők. Egy magára valamit adó méhész ma már nem uborkásüvegben, hanem a magyar termelői méz eredetiségét és minőségét szavatoló, zárjeggyel ellátott termelői mézesüvegben hozza forgalomba portékáját.

A világon nálunk a legmagasabb a méhsűrűség. A magyar méhészek évente átlag 20 ezer tonna mézet állítanak elő, ami az európai mézmennyiség tíz százaléka. A magyar lakosság ebből 6 ezer tonna mézet fogyaszt el, így egy főre 60 dekagramm jut. Magyarországon több mint 17 ezren foglalkoznak méhészkedéssel. Az ágazat forgalma évi 25 milliárd forint. A vegyes virágméz kilója 600, az akácmézé 800 forintról indul.

Gyüre József

Összegyűjtöttünk néhány őstermelőt, akik jó minőségű magyar mézet árulnak. Várjuk a további javaslatokat!

  • Baldavári Méhészet
  • Bukics Méhészet
  • Dávid Gyula méhész, őstermelő
  • Fukszberger Gyula méhész
  • Kristóf József méhész
  • Németh Zsolt méhész
  • Pass Méhészet
  • Szücs Ferenc méhész
  • Zselici Méheskert BioMéhészet

Hozzászólás a cikkhez