Menü Keresés

A mák és a gubója

A mákos guba, gubó, bobajka vagy éppen lőnye néven ismert édesség nem mindig készült kelt tésztából. Sok családban hagyomány megszáradt kalácsból vagy kifliből mákos gubát készíteni.

Rendes élesztős kalácstésztát csinálunk, s ebből krumplinúdli módjára apró hengereket sodrunk, amelyeket lisztben megforgatunk. Tepsiben megsütjük, jobban mondva rózsaszínűre szárítjuk. A sütőből kivéve forró vízzel leforrázzuk. Kevés forró zsírba helyezzük, aztán elkeverjük mézes tejben megfőtt mákkal”

– szól az Ínyesmester mákosbobajkareceptje. Határainkon túl is ismertek az ehhez hasonló receptek. A német Mohnpiele száraz fehér kenyérből készül, éppúgy, mint a mi mákos gubánk: tejben megáztatják, majd mézzel és darált mákkal kínálják. Az angolok tósztkenyeret áztatnak tejbe, és dióval, mazsolával rétegekben fektetik le. Székelyföldön lőnyének hívják a gubát. A háromszéki mákos lőnye receptje a következő:

Fehér kenyeret felszeletelünk. Előző napon jó, édes lében megfőzött aszalt körte levébe, s utána cukros darált mákba mártogatjuk mindkét oldalukon a szeleteket, majd tésztás tálra rakjuk össze, és a körtelevet ráöntjük. Tetejére aszalt körtét rakunk.”

Már Apicius megemlíti a desszertek között a tejbe mártott kenyeret. A XIV. században a Szegény lovag kenyereként emlegették. A szikkadt kenyeret tej és tojás keverékébe áztatták, majd megszórták cukorral. Később édességként fahéjjal, dióval, lekvárral kínálták. A mák főleg közép-európai receptekben jelenik meg. A mák a magyar népi hitvilágban egyébként nagyon fontos szerepet játszik. Rontás ellen használták, az elszórt mákot szemenként kellett felszednie az ártó lénynek. A hiedelem szerint Szent György napján, Luca napján és tehénelléskor az istálló köré szórva megakadályozza a boszorkány behatolását. Apró szemeihez kapcsolódnak a bőség- és termékenységvarázsló hiedelmek is (pl. a molnár karácsonykor mákot szórt a szalma közé, hogy sok őrletője legyen; a karácsonyi mákos tésztából a baromfinak is adtak, hogy sok tojás legyen stb.).

A mákos tészta minden fajtáját felhasználták szerelmi jóslásra, volt, hogy a háziállatokat etették vele, hogy gyarapodjanak és egészségesek legyenek. Hasonló céllal kaptak az állatok a kalácsból, kenyérből is. Az éjjel látogató halottak, angyalok ellátását szolgálta a hit szerint az éjjelre az asztalon hagyott mákos tészta. A halotti fogások között is fontos szerepe volt a mákos ételeknek (egyébként már az ókorban ismert volt a mák halotti áldozatként).

Európában elsősorban az élelmiszerként használt mag, illetve a belőle készíthető olaj, míg Ázsiában az éretlen tokból nyerhető ópium vált elsődleges termékké. Persze, Európában is használták kábító hatású tokját: az ebből főzött teával nyugtatták-altatták a síró kisgyermekeket. Az ópiummal kapcsolatos hagyományok miatt a mák termesztésére, sőt néhol a mákszemek felhasználására is szigorú szabályok vonatkoznak. Sok arab országban vagy Szingapúrban például tiltott, a többi kábítószerrel egy besorolás alá esik. Bár sokszor felröppent a hír, hogy az EU betiltja a mák termesztését, többnyire ez csak szóbeszéd, legfeljebb néhány fajta került fel a tiltólistára.

M.O

Hozzászólás a cikkhez