Menü Keresés

A homok aranyai. Slow food a Kiskunságban

Az Ízlelő.hu csapata elhatározta, hogy vállára veszi tarisznyáját és fényképezőgépét, elindulunk, hogy megkeressük Magyarország becsületes kistermelőit. Első utunk a Kiskunságra vezetett. Takács Dániel a Kiskunság tanyavilágában járt, több kistermelővel találkozott és többek között megismerkedett az Aranyhomok Egyesület programjával.

Budapesttől alig egy órás autózásra a Kiskunság tanyavilágában számtalan olyan tanyasi gazdaság rejtőzik, amelyek egész Európában helytálló minőségű élelmiszert állítanak elő. A parasztgazdaságokat több szakmai és érdekképviseleti szervezet fogja össze, én utamat az Aranyhomok Kistérség Fejlesztési Egyesület szecessziós székhelyén kezdtem meg. Az Egyesületnél dr. Lakó Sándor projektvezetővel beszélgettünk arról, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdeniük ezeknek a gazdaságoknak, és hogy milyen lehetőségek rejlenek még az egyéni gazdálkodásban.

A legnagyobb problémát a hipermarketek jelentik, ahol a fogyasztók az egy helyen való vásárlás kényelméért feladták az egészséges élelmiszerek fogyasztását, ez pedig pár kiemelt áruházlánc kvázi monopóliumához vezetett. Ez pedig ellehetetleníti a termelőket is, hiszen sok esetben nem tudják felvenni a dömpingárakkal a versenyt, még ha az általuk kínált termény frissebb, finomabb is. Erre erősít rá az általános gondolkodás inkább rövid távú jellege, aminek egyik fő jellemzője az olcsóságra való törekvés, a minőség figyelmen kívül hagyásával. A folyamat eredményeképpen a 2000-es évek elején tevékenykedő több, mint 200 ezer Bács-Kiskun megyei gazdából 2012-ben már csak alig tizede, 29 ezer fő termelt.

Ennek a folyamatnak a visszafordítására indította el az Aranyhomok Egyesület a tanyaprogramot, amelynek keretében az egyéni gazdálkodást támogatják, hogy minden termelő megismerhesse és kihasználhassa a rendelkezésre álló lehetőségeket. Az így létrejövő gazdaságok amellett, hogy nemzetgazdasági szinten is nagyobb hasznot tudnak hajtani, mint az élelmiszerláncok, a környezetükkel is nagyobb összhangban vannak, hiszen a nagy szántóföldi kultúrákkal szemben rugalmasan tudnak alkalmazkodni a hely adottságaihoz.

A gazdaságok erősítése mellett szintén fontos cél a gazdák támogatása. Lakó szerint vissza kell állítani a „paraszt” szó becsületét, hiszen ez eredetileg egy számtalan mesterséget megkövetelő, szinte projektmenedzserinek is nevezhető készséget is feltevő foglalkozást jelölt meg, amelynek művelői között ma sem ritka a kiválóan művelt, józan gondolkodású, a környezetével szoros kapcsolatban lévő ember. Ahogy Lakó mondja: „a gazdának az Úristen a főnöke”, így tudta adni ez az agrár réteg a teljes társadalom „gerincét”.

Az Egyesület 15 éve működik, és a 90-es évek legvégén megszűnő kistérségek helyi szerepét vette át. 2010-ben indította be a „Háztájit az asztalra!” programot, amely révén főként a kecskemétiek számára tették elérhetővé a friss és egészséges élelmiszerek fogyasztását. Tevékenységük egyik kiemelt része a marketing, de emellett segítenek a különböző vállalkozási, gazdálkodási ismeretek elsajátításában is. Jelenleg 120 olyan gazdaságot tartanak nyilván, amelyeket helyi szűrőkön keresztül választottak ki, és aztán alapos ellenőrzéseken juttattak át. Én ezekből a gazdaságokból kerestem fel négyet, ahol kitűnő emberekkel, nemzetközi színvonalú szaktudással és kiváló, rendkívül finom termékekkel találkozhattam.

·        Aranyhomok Kistérségfejlesztés Egyesület (www.aranyhomok.hu)

·        6000 Kecskemét, Kossuth tér. 1.

·        +3672512274

 

Hozzászólás a cikkhez