Menü Keresés

A gazdálkodás magabiztossá tesz

Tájegységenként mutatja be a hazai és határon túli termelők gasztronómiai kínálatát a 78. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A szeptember 20–24-ig tartó seregszemle elsődleges célja, hogy megismertesse a fejlett, hatékony, környezettudatos vállalkozásokra, családi gazdaságokra, kis- és őstermelőkre épülő mezőgazdaság értékeit, eredményeit. Ezekről is beszél az OMÉK idei nagykövete, dr. Magyar Zsombor gazdálkodó-orvos.

– Családjával a Szentendrei-szigeten élnek és gazdálkodnak. Mekkora a birtok és hány jószágot nevelnek?

– 120 hektár legelőn és 50 hektár szántón gazdálkodunk. Állatállományunk gerincét 60 ló, 60 marha és 500 juh alkotja, de kisebb számban megtalálható szinte az összes őshonos háziállatfajta. Ménesünk nagyrészt hucul kislovakból, kisebb részben gidrán és egyéb magyar félvérfajtákból, szarvasmarha állományunk egy extenzív tartású magyar szürke gulyából és félistállózott magyar tarka fejős tehenekből áll. Juhnyájunk derékhadát hortobágyi és gyimesi rackák adják.

– A gazdaság teljesen kielégíti a háromgyermekes család szükségleteit?

– Az alapélelmiszerekben teljesen önellátóak vagyunk a tágabb értelemben vett család szempontjából is. A tej és hústermékek feleslegét rendszeresen értékesítjük. A szezonális zöldségért és gyümölcsért sem kell a boltba menni, de e téren csak a saját magunk ellátása a cél.

– A többi megtermelt élelmiszer hova kerül, jellemzően kik vásárolják?

– Közvetlenül helyi fogyasztókhoz kerülnek. Az általunk termelt friss tejet éjjelnappal üzemelő tejautomatából vehetik a Tahitótfaluban élők, hústermékeinket a Dunakanyar több pontján saját vevőkörnek, illetve vásárlói közösségeknek adjuk át havi rendszerességgel.

– Őshonos állatfajták tenyésztésével, a génállomány őrzésével foglalkozik amellett, hogy háziorvos Tahitótfaluban és Pomázon. Ezt a szenvedélyt, életformát az édesapjától „örökölte”. Hogyan telt a gyerekkora?

– Rengeteg kalanddal, és persze sok munkával. A természethez közeli élet korán megtanított arra, hogy mi a felelősség, a tisztelet. A gazdálkodó ember reggel először az állatokat eteti meg, utána következik a saját reggelije. Iskola után naplementéig általában lovakkal foglalkoztam, vagy a gazdaság ügyes-bajos dolgaiban segédkeztem, aztán este volt idő egy kicsit tanulni. Az idő véges volt, de minél kevesebb ideje van valakinek,
annál jobban be tudja osztani. Az egyetemi időszak volt talán a legnehezebb, mert ekkorra már a gazdaság operatív irányításába is bekapcsolódtam, de hála Istennek, ezt is megoldottuk.

– Nem fordult meg a fejében, hogy más utat válasszon? Hogy lehet az ősi tudás helyét megtalálni a modern világban?

– Sosem készültem más életre, más pályára. Ez nem csupán foglalkozás vagy hivatás, hanem az embert teljesen meghatározó, formáló erőtér, amely célt ad, és rádöbbent minket arra, hogy kicsi, de tevékeny részei vagyunk a nagy egésznek.

Az őshonos állatok tenyésztése pedig szolgálat. Elköteleződés amellett, hogy ami évezredekig a miénk volt a Kárpát-medencében, fennmaradhasson a következő évezredekben is. A szolgálat a kapocs az orvoslás és a gazdálkodás között is. Ez az életforma, amit mi élünk, és az a tapasztalat, amire szert teszünk nap mint nap, olyan autonómiát és magabiztosságot ad, amit a mai kor városban élő embere aligha tudhat magáénak. Mi is használjuk a kor vívmányait és okos kütyüit, hiszen számos előnnyel járnak, de nem függünk tőlük, és a hangsúly, azt hiszem, itt van a hagyomány és a modernitás összeegyeztetésében: ismerni, használni, de nem függeni tőle.

– Az OMÉK idén nagy hangsúlyt fektet a minőségi hazai termékválasztásra, a tudatos vásárlásra. Ön akár orvosként, akár gazdálkodóként hogy látja, történt változás az elmúlt évekhez képest ezen a téren?

– Egyértelműen látszik a fejlődés, de még mindig érzékelhető a lemaradás is. Hála Istennek, egyre többen figyelnek oda arra, hogy honnan és milyen élelmiszert vásárolnak, de a dömpingáruk ellen nehéz felvenni a „küzdelmet”.

– OMÉK-nagykövetként tud ezen segíteni, változtatni? Esetleg pont ezért vállalta el a nagyköveti felkérést?

– Messzemenőkig a legfontosabbnak tartom a helyben történő értékesítést, azt, hogy a helyben megtermelt élelmiszer minél magasabb feldolgozottsági szinten, helyi fogyasztóhoz kerüljön. Ehhez nem kell feltalálnunk a spanyolviaszt, csak visszatérni a hagyományhoz. Miért vegyek másik országban megtermelt krumplit, ha nálunk is megterem, ráadásul sokkal jobb minőségben?

A helyi közvetlen értékesítéssel ráadásul csökken a termelők függősége a felvásárlóktól, fennmaradnak és keletkeznek munkahelyek, de a szállításból, csomagolásból eredő környezeti károk is drasztikusan csökkennek.

A célok eléréséhez nyilván sok időre, szemléletváltásra és természetesen anyagi forrásra is szükség van. Egyértelműen látom a szándékot ezekre. Jöttek ki biztató pályázatok, de biztos, hogy további lehetőségek is kellenek még, és remélem, hogy OMÉK-nagykövetként lesz lehetőségem arra, hogy mindezekre felhívjam a figyelmet.

  • A Terra Pannonia húsipari cég termékei a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitója napján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

– A magyar mezőgazdaság termékei közül a magyar sertés fogyasztására buzdítja például az OMÉK is a vásárlókat. Ön hogy látja, hogyan oszlik meg a húsfogyasztásunk? Keressük-e a szürkemarhát, a mangalicát, az őshonos juhfajtákat?

– Az említettek közül egyértelműen a sertéshús dominál az asztalon. A mangalicahús szerencsére egyre népszerűbb, de mi sertést csak háztáji mennyiségben tartunk, így nincs nagy rálátásom a fogyasztói kedvre e tekintetben.

Ami a marhahúst illeti, folyamatosan bővül az érdeklődés a magyar szürke és a magyartarka húsa iránt, hiszen a fajta genetikai adottságai és a tartási technológia kiváló minőségű húst eredményez. A juhhús fogyasztása méltatlanul alacsony hazánkban, ami sajnálatos, hiszen ez az egyik legegészségesebb hústípus. Itt is komoly előrelépésekre lenne szükség.

– Az OMÉK néhány éve – a szakmai programok mellett – nyitott a nagyközönség felé: a termékeket meg lehet kóstolni és meg is lehet vásárolni, emellett színes családi programok várják a látogatókat. Vajon a már tudatosabb vásárlók keresik fel a kiállítást, vagy a helyszíni kínálat is alkalmas arra, hogy valaki elköteleződjön a minőségi élelmiszerek, alapanyagok mellett?

– Véleményem szerint a tudatos fogyasztók mellett a rendezvény képes lesz sok új érdeklődőt is bevonzani, hiszen a fent említett nívós programok és a kínálat mindenki számára érdekes és izgalmas, így remélem, hogy minél több ember tesz majd szert értékes tudásra és szemléletre.

  • Mezőgazdasági munkagépek és traktorok a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) megnyitója napján a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

– A mezőgazdasági seregszemle mindemellett őrzi a szakmaiságát is: öntől is lehet majd kérdezni, ha valaki kedvet kapott hagyományos tartásmódban tenyészteni állatokat?

– Természetesen nagy szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a G pavilonban található standunkon, ahol folyamatosan rendelkezésre állunk majd.

– A fejlődés iránya is ez, hogy a hagyományokon alapuló, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdálkodásra térjünk  át minél több területen? Vagy ez a jövőben is csupán néhány elkötelezett ember útja lehet?

– Teljes szívemből hiszem, hogy a hagyományos, fenntartható gazdálkodás az, ami a magyar vidéket erősebbé, stabilabbá és függetlenebbé teheti, és remélem, hogy számos elkötelezett ember útja lesz majd ez.

– Aki kíváncsi rá a gyakorlatban is, az elmehet a Magyar szeglet–Torda-tanyára, és megnézheti, önök hogyan élnek, hogyan gazdálkodnak, hogyan foglalkoznak a lovakkal?

– Örülünk a személyes érdeklődésnek is, és előzetes egyeztetés után szívesen állunk bárki rendelkezésére.

S.N.

Hozzászólás a cikkhez